Mint megfáradt vándor,úgy jöttél hozzám,Kerested, hol lemoshatoda hosszú út porát,Lelked oly gyenge,akára reggeli harmat,ha rá ragyog a nap,gyöngyszemként elolvad,Arcodon a múltad víztükre,hol nem volt kristálytiszta patak,mit a mocsár ellepet ,s rá nem ragyogott a nap.Ajkad oly nagyon szomjazott,édes [… Tovább]
Élt egy lány aki bohó s vidám volt,Kerek arca mindig csak mosolygott.Szemei fényesek, akár a csillagok,Hosszú barna haja vállára omlott. Szerelmes volt, úgy mint mások, Eljárt táncolni, bálba s szórakozott,Oly sokan epekedtek szíve után,Csak egyet szeretett, de h?n [… Tovább]
E föld ahol élünk, amit kaptunk,De Sátán uralkodhat rajtunk,Csak gyarló emberek vagyunk,Hiszen a csodás Édent elbuktuk. Kín-szenvedés itt ahogy élünk, Verejték arcunkon, a kenyerünk,Csapások érnek napról napra,Óh, tétován nézünk a holnapra. B?nben fogantunk, s születtünk, Testünk-lelkünk beszennyeztük,Csak vándorok vagyunk itt [… Tovább]
