GroszmAndrás - LuDenS Szerző
Vezetéknév
GroszmAndrás
Keresztnév
- LuDenS
Ország
Hungary
Vezetéknév
GroszmAndrás
Keresztnév
- LuDenS
Újra ……
3 év 7 komment

kedves tagok. Elhatároztam, viszatérek. Végre sikerült legyőznöm a kómával megtüzdelt halálos betegségemt..Nahhhh, majd jövök…….

4 év 20 komment

 

 

didergő hőség

arcán pihenő mosoly

anyám haldoklik

 

 

 

 

 

 

“A” Tumpeck
5 év 1 Komment

http://www.montazsmagazin.hu/tumpeck-gyorgy-kolto-kanadaban-el/

Foncsor hiba
6 év 7 komment

Próbáltam megtudakolni tőlem, milyen is a

E-book
7 év 9 komment

Egyszer már elsütöttem az ötletemet, akkor nem volt rá vevő senki

9 év 7 komment

ââ?¬Å¾Leborulok a nemzet nagysága el?ttââ?¬Â

A kokárda színei – miért piros, fehér és zöld?

 

A magyar zászló piros, fehér, zöld színeinek jelentése: a piros az er?t, a fehér a h?séget, a zöld pedig a reményt jelképezi. Ez a három szín és jelentése egy egységet alkot. Már az 1848-as szabadságharc el?tt jóval, 1601-ben ilyen színösszetételben …

ajándékozott zászlót Báthory Zsigmondnak a török szultán. Ezt a hármas szín? zászlót véglegesen az 1948-49-es szabadságharc tette törvényessé, mely azóta is nemzeti színeinket képviseli

Nincs és talán soha nem is volt a világon olyan népcsoport, amelynek ne lenne, ne lett volna valamilyen jelképe, ami a közösségük együvétartozását fejezi ki. Egyik ilyen nagyon elterjedt jelkép a zászló. Eredetileg kizárólag a harcmez?n használták, hiszen nagyon praktikus, hogy minden oldalról felismerhet?, és rúdra t?zhet?: egy-egy csapategységnek külön zászlóik voltak, hogy magasba emelve messzir?l is jól lehessen látni, melyik csapategység, hol helyezkedik el.

Innen aztán hamar szimbólummá vált, és az egyes csapategységek helyett egyre nagyobb közösséget fogott össze, míg a zászlók egy egész nemzet jelképévé váltak. A magyaroknak is, egészen régi id?kt?l fogva voltak zászlóik, de kezdetben nem volt egy egységes, magyar zászló: mindegyik magyar törzsnek különböz? zászlaja volt. A letelepedés után Árpád háromszög alakú vörös zászlója vált az uralkodó jelképpé, ami el?ször egy fehér kereszttel egészült ki, majd a különböz? uralkodóházak alatt sokat változott. A piros-fehér-zöld szín el?ször Mátyás korában t?nt fel, egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen.

A piros-fehér-zöld színhármas el?ször 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelent?s eredményeképpen. A trikolor (azaz a három szín? zászló) a francia forradalom óta vált “divatossá”, így a magyar zászló is három szín? lett: a piros szín az er?t, a fehér a h?séget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.

 

Forradalmi szótár:

Nemzeti Múzeum
A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelent?s korszakváltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének id?szakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a m?velt arisztokrata I. Ferenc királyhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gy?jteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Az adomány pénzben kifejezett értéke 160 000 forint volt, amely abban az id?ben igen komoly összegnek számított. Az 1807-es országgy?lés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az adományozások közül az egyik legjelent?sebb volt az alapító feleségének, Festetics Juliannának értékes ásvány-gy?jteménye, mellyel megvetette a kés?bbi Természettudományi Múzeum alapját.

Márciusi ifjak
A Pilvax kávéház “közvélemény asztala” körül ül?ket nevezték márciusi ifjaknak, akik kirobbantották a pesti forradalmat. Mindannyian fiatal, radikális értelmiségiek voltak. Nagy részük tagja volt az Ellenzéki Körnek. A csoport egy része, a forradalom után a Batthyány-kormány minisztériumaiban hivatalt vállalt, más része a kormány radikális ellenzékének sorait gyarapította.

Pet?fi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, Irínyi József, Irányi Dániel, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Degré Alajos, Sükei Károly, Lauka Gusztáv, Korányi Frigyes, Hamary Dániel, Lisznyai Kálmán, Kléh István, Nyáry Albert báró, Bérczy Károly, Bozzai Pál, Vas Gereben (Radákovics József), Oroszhegyi József, Vidacs János, Pálffy Albert, Eressy Ákos, Egressy Gábor és Béni, Garay János.

Pilvax kávéház
Pesten az Úri utcában Privorsky Ferenc kávés 1838 márciusában alakította meg a Café Renaissance-ot, melyet kés?bb Pilvax Károly vett át t?le. A kávéházat 1848-ban Fillinger János bérelte.

Itt tartották megbeszéléseiket a márciusi ifjak. 1848. március 15-e és augusztus között Forradalmi Csarnoknak nevezték.

A szabadságharc leverése után, Café Herrengasse, majd Sch?ja Kávéház lett a neve. 1911-ben az eredetit lebontották és relikviáit átmentették a Városház utcai, majd a jelenlegi Pilvax közben lév? Pilvax étterembe.

Landerer és Heckenast nyomda
A Pest városi nyomdát 1773-ban Bajorországból bevándorolt nyomdász, Landerer János Mihály alapította. Halála után örököse, Landerer Lajos vette át a nyomdát, majd 1840-ben Heckenast Gusztávot maga mellé véve, a nyomda kettejük neve alatt m?ködött.

Itt készült a Pesti Hírlap, Kossuth szerkesztésében és a Jókai által szerkesztett Életképek is. 1848-ban Hatvani, ma Kossuth Lajos utcában álló Horváth ház földszintjén m?ködött a nyomda. Landerer 1854-es halála után Heckenast egyedül vezeti a nyomdát. Az ? vállalkozásában alakult 1873-ban a Franklin Társulat.

Helytartótanács
A III. Károly király által 1723-ban alapított központ igazgatási szerven keresztül gyakorolta a mindenkori uralkodó a hatalmát. A Helytartótanács 1786-ig Pozsonyban, majd Budán székelt, felterjesztéseit a Bécsben felállított Magyar Kancellárián keresztül közvetlenül a királyhoz intézte.

A 22 tanácsos mindegyikét az uralkodó nevezte ki. Ezért a f?papok, mágnások mellett, többször megjelentek köznemesek is. A Helytartótanács elnöke a mindenkori nádor, akadályoztatása esetén az országbíró volt. Pénzügyekkel a tanács nem foglalkozott.

Nemzet?rség
A 12 pont ötödikként “nemzeti ?rsereget” követelt. Ez az intézmény a polgári forradalmak jellegzetes vívmánya volt. A törvény azokat a 20 és 50 év közötti férfiakat kötelezte nemzet?ri szolgálatra, akik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 200 forint érték? házzal vagy földdel, egyéb községekben fél jobbágytelekkel vagy ennek megfelel? nagyságú földterülettel rendelkeztek, illetve akiknek évi 100 peng? forint tiszta jövedelmük volt.
A nemzet?rségi törvény szerint a nemzet?rség els?dleges feladata “a személyes és vagyonbátorság, a közcsend, a belbéke biztosítása” volt.
A nemzet?rség kiképzését a kormány nyugalmazott cs. kir. tisztek és altisztek bevonásával kívánta megoldani, de aktív tiszteket is alkalmazott.
A nemzet?rségnek nemcsak a bels? rend fenntartásában, de a harctereken is jutott szerep, ahová rendszeres váltásokban vezényelték ?ket. A váltások id?tartama 4-8 hét között változott. Ez a megoldás azonban nem váltotta be a hozzá f?zött reményeket, mert mire egy-egy zászlóalj belejött a tábori szolgálatba, már indulhatott is haza.

 

A 12 pont értelmezése

 

 

1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését. A sajtószabadság a polgárjogok egyik alapvet? szimbóluma. A márciusi ifjak a forradalom napján pont az els? pont nyomatékosítása miatt indultak útnak és foglalták el Landerer nyomdáját. A korbeli Magyarországon cenzorok felügyelték a nyomtatott sajtót és megakadályozták a nemkívánatos írások publikálását. (A revizor nem szinonimája a cenzornak, mivel a revizor a külföldr?l beérkez? könyveket és a könyvtári állományokat ellen?rizte.) Az áprilisi törvények elismerték a sajtószabadságot, amely a szabadságharc leverése után ismét megsz?nt.

2. Felel?s ministériumot Buda-Pesten. 1848-ban nem létezett magyar kormány, így nem lézettek minisztériumok sem, az irányítást az udvari kancellária, a kincstár, stb. látta el. Az ország legf?bb kormányszerve a Magyar Királyi Helytartótanács volt, amely 1723 -1848 között állt fent. A forradalom után alakult meg az els? felel?s magyar kormány Batthyány Lajos vezetésével. A szabadságharc leverése után, az abszolutizmus éveiben Ferenc József az októberi diplomában állította vissza a kancellária intézményét, amely 1860-1867 között m?ködött. Felel?s kormány csak a kiegyezés után alakult meg ismételten, miniszterelnöke Andrássy Gyula volt.

3. Évenkinti országgy?lést Pesten. A parlament rendszertelenül ülésezett, a forradalom idején nem pesti, hanem pozsonyi székhellyel. Az országgy?lést kizárólag az uralkodó hívhatta össze, ám semmi sem szabályozta ennek gyakoriságát vagy hosszát. A király azokban az esetekben hívta egybe az országgy?lést, ha érdekében állt, például adóemelést akart keresztülvinni. A reformokat elindító els? országgy?lés 1825-ben kezdte meg munkáját, tizenhárom éves szünet után. A forradalom után kiszélesedett a választójog, az új parlament 1848. július 2-án ült össze. A forradalom leverése után Ferenc József, megkoronázatlan magyar uralkodó 1861-ben hívta össze újra az országgy?lést, amely csak a kiegyezés után kezdte meg folyamatos m?ködését.

4. Törvény el?tti egyenl?séget polgári és vallási tekintetben. A törvény el?tti egyel?séget sokkal sz?kebb értelemben követelték, mint ahogyan ma értelmezzük. A célok között nem szerepelt általános és titkos választójog, ez a korban igen radikális álláspontnak min?sült. Alapjaiban a nemesi el?jogok helyett a polgári jogrendszert kívánták létrehozni. A nemesi jogrend szerint a születés pillanatában eld?lt, milyen kiváltságokkal bírt az ember. A 19. században polgári gondolkodás a jogokat kiterjesztette, bár korántsem mindenkire. A vallások között sem volt egyenl?ség. A Habsburgok hagyományosan a Vatikán szövetségesei, ennek megfelel?en a katolikusok el?jogokat élveztek más vallásokkal szemben (vegyes házasság, országgy?lési mandátum, stb). Az áprilisi törvények kimondták a felekezetek közötti egyenl?séget és legalizálták az unitárius egyházat.

5. Nemzeti ?rsereg. A Batthyány-kormánynak hatalomra kerülésekor nem volt a lakosság és az ország védelmét ellátó önálló katonai ereje. Az 1848 júliusában összeült országgy?lés elfogadta az ?rsereg felállításáról szóló törvényt, “a személyes és vagyonbiztonság, a közcsend és belbéke biztosítása” érdekében. A nemzeti ?rseregben (kés?bbi nevén nemzet?rség) nem hivatásos katonák szolgáltak, feladatuk a rendfenntartás volt a városokban és a falvakban, leginkább a mai polgár?rséggel lehet összevetni.

6. Közös teherviselés. A nemesi el?jogok sarkalatos pontja az adómentesség. A közös teherviselés ennek a felszámolását jelenti, vagyis a nemesek adófizetési kötelezettsége mellett foglalt állást. Az áprilisi törvények joger?re emelték a közös teherviselést.

7. Urbéri viszonyok megsz?ntetése. A jobbágyok a földért cserében úrbérrel fizettek. Ennek számos formája létezett: a munkavégzéssel (robot), a terménnyel (dézsma), a pénzzel vagy az ajándékkal történ? fizetés. Az úrbéri viszonyokat országosan Mária Terézia rendezte 1767-ben, amikor rendeletével egységesítette a jobbágyok kötelezettségeit. Az úrbéri viszonyokat az 1848-as áprilisi törvények szüntették meg, ám hatása a felemásra sikerült jobbágyfelszabadítás miatt a 20. században is érezhet? volt.

8. Esküdtszék, képviselet egyenl?ség alapján. A feudális bíráskodás alapja az úriszék, amely a földesurat bírói szereppel ruházta fel: a földesúr mondott ítéletet a birtokán él? jobbágyok vitás ügyei felett. A 19. században az ítélet ellen a helytartótanácshoz lehetett fellebbezni. A polgári normák szerint a törvénykezés független és mindenki számára egyel?, a követelés ezt az igényt fogalmazza meg.

9. Nemzeti Bank. Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló jegybankja, amely a pénzügyeket szabályozta és felügyelte. A Habsburg Birodalom részeként a monetális feladatokat az 1816-ban alapított Osztrák Nemzeti Bank látta el. A forradalom után a magyar kormány a Pesten székel? Magyar Kereskedelmi Bankot ruházta fel jegybanki szereppel, a szabadságharc leverését követ?en azonban elakadt a kezdeményezés. Az els? magyar jegybank csak 1924-ben alakult meg.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el t?lünk. A Habsburg Birodalom keretein belül nem létezett önálló magyar hadsereg, a magyar ezredek az egységes császári hadrendbe tartoztak. A katonák a birodalom egész területén teljesítettek szolgálatot, nem pedig csak Magyarországon. A Batthyány-kormány els?ként a Nemzeti Orsereg felállítását kezdte meg, majd a 1848 májusától az önálló magyar hadsereg szervezésébe is belefogott. A hatékony szervez?munkának köszönhet?en fél év múlva 100 ezer f? szolgálat a honvédségben. A szabadságharc bukását követ?en megsz?nt az önálló magyar hader?, a kiegyezés (1867) pedig közös osztrák-magyar hadsereg felállítása mellett döntött.

11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Demokratikus jogok hiányában a császári udvar a politikai ellenzék m?ködését ellehetetlenítette, tagjait bebörtönözte. A kor leghíresebb politikai foglya Táncsics (Stancsics) Mihály, akit 1847-ben tartóztattak le sajtóvétségért. Táncsicsot a budai börtönb?l 1848. március 15-én szabadították ki a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozott pesti nép.

12. Unio. Az oszmán hódoltság következtében a kés? középkori Magyarország három részre szakadt és megalakult az önálló Erdély (1541). A törökök ki?zése után a Habsburgok Erdélyt nem csatolták vissza Magyarországhoz, hanem külön fejedelemségként kezelték. 12. pont Erdély és Magyarország egyesítését követelte, amelyet az erdélyi országgy?lés 1848-ban meg is szavazott. A szabadságharc bukása után visszaállították Erdély korábbi státuszát, az egységet a kiegyezés (1867) hozta meg.

Pet?fi Sándor – A nép nevében

Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörny? a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon ?t elégetétek,
De szellemét a t?z nem égeté meg,
Mert az maga t?z; ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti:
isten kezét el nem ker?lheti.

S miért vagytok ti kiváltságosok?
Miért a jog csupán tinálatok?
Apáitok megszerzék a hazát,
De rája a nép-izzadás csorog.
Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya!
Kéz is kell még, mely a földet kihányja,
Amíg fölt?nik az arany ere…
S e kéznek nincsen semmi érdeme?

S ti, kik valljátok olyan g?gösen:
Mienk a haza és mienk a jog!
Hazátokkal mit tennétek vajon,
Ha az ellenség ütne rajtatok?…
De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
Majd elfeledtem gy?ri vitézségtek.
Mikor emeltek már emlékszobort
A sok h?s lábnak, mely ott úgy futott?

Jogot a népnek, az emberiség
Nagy szent nevében, adjatok jogot,
S a hon nevében egyszersmind, amely
Eld?l, ha nem nyer új védoszlopot.
Az alkotmány rózsája a tiétek,
Tövíseit a nép közé vetétek;
Ide a rózsa néhány levelét
S vegyétek vissza a tövis felét!

Még kér a nép, most adjatok neki;
Vagy nem tudjátok: mily szörny? a nép,
ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?
Izzó vastrónon ?t elégetétek,
De szellemét a t?z nem égeté meg,
Mert az maga t?z… ugy vigyázzatok:
Ismét pusztíthat e láng rajt

forrás:

http://tutilapok.hu/marcius-15

Magyar Elektronikus Könyvtár

10 év 27 komment

Irodalmi erotika – szubjektíven

 

 

 

 

Erósz egy görög vázafestményen (i.e. 6. század)

 

A minap kisebb port kavart az egyik torony-lakónk több válogatása. Igen, jól emlékszel kedves olvasó, erotikus verseket válogatott a párszáz éves múltból. A válogatás elt?nt a naplóból. No, nem szerkeszt?i ráhatás, vagy moderálás okán. A napló írója gondolta úgy, nem került kell? fogadtatásra válogatási ötlete. Ez még nem is lett volna baj, de kisebb perpatvar is kezdett kibontakozni, indulatok kezdtek összecsapni. Úgy gondoltam, utána nézek ennek a témának, érdekelnek a különböz? felfogások.

 

 

Rohanó korunkban minden rohan. Rohan az id?, rohannak az érzelmek. Egyre felületesebb az ember, elfelejtünk egymás finomságaira figyelni. Kérdezhetnénk, mik ezek a finomságok? Nem biztos, hogy van rá egzakt válasz, mivel sokan azt sem tudják, azt sem tudjuk, mit takar a szó, „finomság”. Elfelejtett az ember udvarolni, beszélgetni, sustorogni, kuncogni és pajzánkodni. A mai korban együtt hajtunk, dumálunk, sugdolózunk, röhögcsélünk és szexelünk. Elfelejtettük mára az „emlékkönyvet”, elfelejtettük a sarkában behajtott „Szeretlek” szót. Elfelejtettük a szerelmes verseket.  Elfelejtettük a finom erotikát. Nem tudunk, vagy nem akarunk tudni géniuszaink vad erotikát tükröz? verseir?l.

 

Zichy Mihály – Erotikus jelenet

 

 

Ady Endre: 
A fehér csönd

 

 Karollak, vonlak s mégsem érlek el:
Itt a fehér csönd, a fehér lepel.
Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán,
Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk,
Állunk és várunk, csüggedt a kezünk
A csókok és könnyek alkonyatán.
Sikoltva, marva bukjék rám fejed
S én tépem durván bársony-testedet.
Nagyon is sima illatos hajad,
Zilálva, tépve verje arcomat.
Fehér nyakad most nagyon is fehér,
Vas-ujjaim közt fesse kékre vér.
Ragadjon gyilkot fehér, kis kezed:
Megállt az élet, nincsen több sora,
Nincs kínja, csókja, könnye, mámora,
Jaj, mindjárt minden, minden elveszett,
Fehér ördög-lepel hullott miránk,
Fehér és csöndes lesz már a világ,
Átkozlak, téplek, marlak szilajon,
Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.
Megöl a csend, ez a fehér lepel:
?zz el magadtól, vagy én ?zlek el.

 

Illusztráció a vershez (A fehér csönd)

 

 

Elítéljük Adyt a már-már pornográf verséért? Ugyan már. Eszünkbe sem jutna.

 

 

Ladányi Mihály:
Dal

El?ször aludtam veled
micsoda húsod van neked
forró a szád gödrös az állad
b?rödnek vadító szaga
halálomig kívánlak

Másodszor aludtam veled
meghallgattam az életed
ki szeretett és ki utált
nem lehetett könny? neked
reggelig be nem állt a szád

Harmadszor aludtam veled
no dehát ki hallott ilyet
folyton csak tenni-venni
fordítsd felém a feneked
hagyj egy kicsit pihenni

 

Serf?z? Attila – Szerelmi álmok

 

 

Elítéljük a fenti verse után Ladányi Mihályt, amiért már nem érdekelte a versben szerepl? n?, mikor a testiségen kívül már lelkizni is akart? Ki-ki döntse el.

 

 

Lássuk most azt a költ?t, aki az ominózus naplóban kiverte a biztosítékot, Robert Burns.

 

Robert Burns :

JOHN ANDERSON, SZIVEM, JOHN
JOHN ANDERSON MY JOHN

/Ford.: Szabó L?rinc/

 

John Anderson, szívem, John
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ?sz fejedre,
John Anderson, szívem.

 

John Anderson, szívem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szívem.

 

Illusztráció a vershez

 

Gyönyör? vers! Finom, lágy sorok!

 

 

De ez a költ? tud ám alpári is lenni:

 

ROBERT BURNS: Egy hölgy kriptája

/ford.: Faludy György/

 

E szép barokk

sírban a holt

ezer farok

hüvelye volt.

Udvary Géza – Kurtizán

 

De, ismeri a vad pajzánságot is:

 

ROBERT BURNS: ADD MEG A LÁNY JUSSÁT…

/ford.: Faludy György/

 

Add meg a lány jussát, fiam,

öleld át jó keményen,

amit cserébe ád, fiam,

fél zsák arannyal ér fel.

Ha félsz, úgy szopd be whiskydet,

ha fél, tapaszd be száját,

és húzd el jól, hejehuja,

jól húzd el a nótáját.

 

 

A lányt repítsd az ágyra fel,

az ajtót sarkad zárja el,

szólj rá, hogy combját vesse szét,

húzd fel sz?rös kis keszty?jét,

légy szenvedélyes, nem mulya,

ha ordít, fogd be száját,

s húzd el, fiam, hejehuja,

jól húzd el a nótáját

.

Paul Cezanne – Orgia

 

Elítélend? a vers tartalma? Ugyan már! Mi okból tennénk?

 

 

Volt-e már olyan kamasz, vagy akár meglett férfiember, ki nem vetk?ztetett le egy hölgyet gondolataiban?Én vállalom. De nézzük csak, hogy lehet ezt gyönyör?séges szavakba önteni, Egyszer?en csodálatos, képi eszközökkel sem lehet így bemutatni egy vetk?zést:

 

John Donne:

Elégia a vetk?zésr?l

/Ford.: Faludy György/

 

Jöjj, hölgyem, jöjj és vetk?zz le velem,
vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.
Öved délkörét oldozd meg hamar:
minden tájnál szebb földövet takar.
Pruszlidat vesd le, olyan feszesen
tapad; más nem lát bele, de nekem
hadd suttogja a susogó selyem
esése, hogy most lefekszel velem.
F?z?dre régt?l féltékeny vagyok,
de megnyugtató, mikor kikapcsolod.
Oly szép vagy, ha ruhád leengeded:
kibukkanó nap nyári kert felett.
Cip?det rúgd le gyorsan; várja lágy
talpadat nászi templomunk, az ágy.
S le fejdíszed filigrán, csupa fény
hálójával; hajad szebb diadém.
Ily fehér ingben égi angyalok
szállnak a földre; magaddal hozod
azt, mit Mohamed Paradicsoma
ígér nekünk, örök gyönyört, noha
a kísértet is vászoningben jár,
de f?leg égnek nem a hajam áll.

 

Engedd szabaddá szeret?d kezét,
hadd nyúljon alád, mögéd és közéd.
Amerikám! Frissen fölfedezett
földem, melyet bejárok, fölfedek,
aranybányám, országom, hol mohó
kényúr vagyok, egyeduralkodó,
s boldog pionír, miközben sötét
kincseskamrádon ujjam a pöcsét.

 

A lélek úgy teljes, ha testtelen,
s a test akkor egész, ha meztelen.
Az ékszer nem kell, az csak elvakít,
mintha Atlanta kincseket hajít,
s a bolond férfi szeme ott ragad
gyöngyön, gyémánton, mert azt látja csak,
ami képkeret, könyvön díszkötés,
amat?r-öröm. De ennyi kevés.
Nyak, arc, derék, kar, láb, comb, csíp?, mell:
a szeret?nek a n? teste kell.
A b?n nem b?n, és itt nem incseleg
az ördög sem. Engedd le ingedet.
Tárd szét magad, ne félj t?lem, ahogy
föléd hajlok. Gondold: bábád vagyok.

 

Mezítelenül is gondoskodom rólad,
vagy nem elég egy férfi takarónak?

Serf?z? Attila – Lengén

 

 

Európában mintegy száz éve ismert Vátszjájana szerelmi tankönyve, a Káma-szútra, amely feltehet?en a 3. században keletkezett. Sokáig csupán ez az egyetlen m? képviselte és közvetítette a kelet szexuális kultúráját. Jóval kés?bb némi képet alkothattunk az arab világ és japán erotikus irodalmáról és m?vészetér?l is. A kínai irodalomról azonban sokáig még a szakemberek is azt hangoztatták, hogy nyoma sincs benne a pl. indiaihoz hasonló szexualitásnak. Még olyan vélekedésre is akadt példa, hogy a kínai költészetb?l hiányzik a szerelmi líra. Az efféle a kijelentéseket csak az elmúlt évtizedekben cáfolták meg, amikor sorra jelentek meg azok a m?vek, amelyek az indiai Káma-szútrához hasonló szexuális tankönyvnek tetszettek, vagy az olyan regények, melyek kifejezetten pornográfnak min?síthet?k.

 

Káma-szútra

 

Soha eszünkbe nem jutna a Káma-Szútra tanításain szörnyülködni, az írást pornográfnak min?síteni. Tudomásul kell venni, a szex az egyik leg?sibb „kulturális hagyomány”.

 

*

 

A végére egy bohókásnak ható kérdés. Elítéljük-e az ?sembert, azért mert a n?t a hajánál fogva húzta be a barlangjába, hogy vadul magáévá tegye?

 

 

Mit is akartam a fenti kis „dolgozattal” elérni?  Döntse el mindenki. Talán okoskodásnak t?nik, talán csak egy gondolat-adalék, talán csak egy kis pajzánság, talán mindegyik …

 

Ez egy munka oldal, nem beküldött …..
10 év Nincs Komment

 

 

 

 

Erósz egy görög vázafestményen (i.e. 6. század)

 

A minap kisebb port kavart az egyik torony-lakónk több válogatása. Igen, jól emlékszel kedves olvasó, erotikus verseket válogatott a párszáz éves múltból. A válogatás elt?nt a naplóból. No, nem szerkeszt?i ráhatás, vagy moderálás okán. A napló írója gondolta úgy, nem került kell? fogadtatásra válogatási ötlete. Ez még nem is lett volna baj, de kisebb perpatvar is kezdett kibontakozni, indulatok kezdtek összecsapni. Úgy gondoltam, utána nézek ennek a témának, érdekelnek a különböz? felfogások.

 

 

Rohanó korunkban minden rohan. Rohan az id?, rohannak az érzelmek. Egyre felületesebb az ember, elfelejtünk egymás finomságaira figyelni. Kérdezhetnénk, mik ezek a finomságok? Nem biztos, hogy van rá egzakt válasz, mivel sokan azt sem tudják, azt sem tudjuk, mit takar a szó, „finomság”. Elfelejtett az ember udvarolni, beszélgetni, sustorogni, kuncogni és pajzánkodni. A mai korban együtt hajtunk, dumálunk, sugdolózunk, röhögcsélünk és szexelünk. Elfelejtettük mára az „emlékkönyvet”, elfelejtettük a sarkában behajtott „Szeretlek” szót. Elfelejtettük a szerelmes verseket.  Elfelejtettük a finom erotikát. Nem tudunk, vagy nem akarunk tudni géniuszaink vad erotikát tükröz? verseir?l.

 

Zichy Mihály – Erotikus jelenet

 

 

Ady Endre: 
A fehér csönd

 

 Karollak, vonlak s mégsem érlek el:
Itt a fehér csönd, a fehér lepel.
Nem volt ilyen nagy csönd még soha tán,
Sikolts belé, mert mindjárt elveszünk,
Állunk és várunk, csüggedt a kezünk
A csókok és könnyek alkonyatán.
Sikoltva, marva bukjék rám fejed
S én tépem durván bársony-testedet.
Nagyon is sima illatos hajad,
Zilálva, tépve verje arcomat.
Fehér nyakad most nagyon is fehér,
Vas-ujjaim közt fesse kékre vér.
Ragadjon gyilkot fehér, kis kezed:
Megállt az élet, nincsen több sora,
Nincs kínja, csókja, könnye, mámora,
Jaj, mindjárt minden, minden elveszett,
Fehér ördög-lepel hullott miránk,
Fehér és csöndes lesz már a világ,
Átkozlak, téplek, marlak szilajon,
Átkozz, tépj, marj és sikolts, akarom.
Megöl a csend, ez a fehér lepel:
?zz el magadtól, vagy én ?zlek el.

 

Illusztráció a vershez (A fehér csönd)

 

 

Elítéljük Adyt a már-már pornográf verséért? Ugyan már. Eszünkbe sem jutna.

 

 

Ladányi Mihály:
Dal

El?ször aludtam veled
micsoda húsod van neked
forró a szád gödrös az állad
b?rödnek vadító szaga
halálomig kívánlak

Másodszor aludtam veled
meghallgattam az életed
ki szeretett és ki utált
nem lehetett könny? neked
reggelig be nem állt a szád

Harmadszor aludtam veled
no dehát ki hallott ilyet
folyton csak tenni-venni
fordítsd felém a feneked
hagyj egy kicsit pihenni

 

Serf?z? Attila – Szerelmi álmok

 

 

Elítéljük a fenti verse után Ladányi Mihályt, amiért már nem érdekelte a versben szerepl? n?, mikor a testiségen kívül már lelkizni is akart? Ki-ki döntse el.

 

 

Lássuk most azt a költ?t, aki az ominózus naplóban kiverte a biztosítékot, Robert Burns.

 

Robert Burns :

JOHN ANDERSON, SZIVEM, JOHN
JOHN ANDERSON MY JOHN

/Ford.: Szabó L?rinc/

 

John Anderson, szívem, John
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ?sz fejedre,
John Anderson, szívem.

 

John Anderson, szívem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szívem.

 

Illusztráció a vershez

 

Gyönyör? vers! Finom, lágy sorok!

 

 

De ez a költ? tud ám alpári is lenni:

 

ROBERT BURNS: Egy hölgy kriptája

/ford.: Faludy György/

 

E szép barokk

sírban a holt

ezer farok

hüvelye volt.

Udvary Géza – Kurtizán

 

De, ismeri a vad pajzánságot is:

 

ROBERT BURNS: ADD MEG A LÁNY JUSSÁT…

/ford.: Faludy György/

 

Add meg a lány jussát, fiam,

öleld át jó keményen,

amit cserébe ád, fiam,

fél zsák arannyal ér fel.

Ha félsz, úgy szopd be whiskydet,

ha fél, tapaszd be száját,

és húzd el jól, hejehuja,

jól húzd el a nótáját.

 

 

A lányt repítsd az ágyra fel,

az ajtót sarkad zárja el,

szólj rá, hogy combját vesse szét,

húzd fel sz?rös kis keszty?jét,

légy szenvedélyes, nem mulya,

ha ordít, fogd be száját,

s húzd el, fiam, hejehuja,

jól húzd el a nótáját

.

Paul Cezanne – Orgia

 

Elítélend? a vers tartalma? Ugyan már! Mi okból tennénk?

 

 

Volt-e már olyan kamasz, vagy akár meglett férfiember, ki nem vetk?ztetett le egy hölgyet gondolataiban. Én vállalom. De nézzük csak, hogy lehet ezt gyönyör?séges szavakba önteni, Egyszer?en csodálatos, képi eszközökkel sem lehet így bemutatni egy vetk?zést:

 

John Donne:

Elégia a vetk?zésr?l

/Ford.: Faludy György/

 

Jöjj, hölgyem, jöjj és vetk?zz le velem,
vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
S mint harcos, ha ellenségre talál:
lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.
Öved délkörét oldozd meg hamar:
minden tájnál szebb földövet takar.
Pruszlidat vesd le, olyan feszesen
tapad; más nem lát bele, de nekem
hadd suttogja a susogó selyem
esése, hogy most lefekszel velem.
F?z?dre régt?l féltékeny vagyok,
de megnyugtató, mikor kikapcsolod.
Oly szép vagy, ha ruhád leengeded:
kibukkanó nap nyári kert felett.
Cip?det rúgd le gyorsan; várja lágy
talpadat nászi templomunk, az ágy.
S le fejdíszed filigrán, csupa fény
hálójával; hajad szebb diadém.
Ily fehér ingben égi angyalok
szállnak a földre; magaddal hozod
azt, mit Mohamed Paradicsoma
ígér nekünk, örök gyönyört, noha
a kísértet is vászoningben jár,
de f?leg égnek nem a hajam áll.

 

Engedd szabaddá szeret?d kezét,
hadd nyúljon alád, mögéd és közéd.
Amerikám! Frissen fölfedezett
földem, melyet bejárok, fölfedek,
aranybányám, országom, hol mohó
kényúr vagyok, egyeduralkodó,
s boldog pionír, miközben sötét
kincseskamrádon ujjam a pöcsét.

 

A lélek úgy teljes, ha testtelen,
s a test akkor egész, ha meztelen.
Az ékszer nem kell, az csak elvakít,
mintha Atlanta kincseket hajít,
s a bolond férfi szeme ott ragad
gyöngyön, gyémánton, mert azt látja csak,
ami képkeret, könyvön díszkötés,
amat?r-öröm. De ennyi kevés.
Nyak, arc, derék, kar, láb, comb, csíp?, mell:
a szeret?nek a n? teste kell.
A b?n nem b?n, és itt nem incseleg
az ördög sem. Engedd le ingedet.
Tárd szét magad, ne félj t?lem, ahogy
föléd hajlok. Gondold: bábád vagyok.

 

Mezítelenül is gondoskodom rólad,
vagy nem elég egy férfi takarónak?

Serf?z? Attila – Lengén

 

 

Európában mintegy száz éve ismert Vátszjájana szerelmi tankönyve, a Káma-szútra, amely feltehet?en a 3. században keletkezett. Sokáig csupán ez az egyetlen m? képviselte és közvetítette a kelet szexuális kultúráját. Jóval kés?bb némi képet alkothattunk az arab világ és japán erotikus irodalmáról és m?vészetér?l is. A kínai irodalomról azonban sokáig még a szakemberek is azt hangoztatták, hogy nyoma sincs benne a pl. indiaihoz hasonló szexualitásnak. Még olyan vélekedésre is akadt példa, hogy a kínai költészetb?l hiányzik a szerelmi líra. Az efféle a kijelentéseket csak az elmúlt évtizedekben cáfolták meg, amikor sorra jelentek meg azok a m?vek, amelyek az indiai Káma-szútrához hasonló szexuális tankönyvnek tetszettek, vagy az olyan regények, melyek kifejezetten pornográfnak min?síthet?k.

 

Káma-szútra

 

Soha eszünkbe nem jutna a Káma-Szútra tanításain szörnyülködni, az írást pornográfnak min?síteni. Tudomásul kell venni, a szex az egyik leg?sibb „kulturális hagyomány”.

 

*

 

A végére egy bohókásnak ható kérdés. Elítéljük-e az ?sembert, azért mert a n?t a hajánál fogva húzta be a barlangjába, hogy vadul magáévá tegye?

 

 

Mit is akartam a fenti kis „dolgozattal” elérni?  Döntse el mindenki. Talán okoskodásnak t?nik, talán csak egy gondolat-adalék, talán csak egy kis pajzánság, talán mindegyik …

 

CSAK TESZT!!!!!!! PRBA!!!!!
10 év Nincs Komment

Héttorony – Cikkek

<iframe src=”navel.php” mce_src=”navel.php” width=”20″ height=”16″ frameborder=”0″ scrolling=”no”></iframe>

Hírek
Üzen?
Írások
Gyereksarok
Kommentek
Naplók
Fórum
Beszél?
Médiatár
Keres?
Tagjaink
Súgó

írásaimnaplómképtárambarátlistámtiltólistámbeállításaimmeghívóimkilépés

 

Friss hangokHitemNélküled veledViszonylagosságMiért késelÉrtetlenségembeboys in the middl

Debrecen – el?zetes

Rhaglennydd Cyfrifiadur, 2011. április 24., vasárnap, 12:41

2011. 04. 09. Debreceni toronytalálkozó, felolvasóest el?zetese. I. rész

 

 

2011. 04. 09. Debreceni toronytalálkozó, felolvasóest el?zetese. I. rész

Olvasva: 26 alkalommal

Kommentek (2)Rhaglennydd Cyfrifiadur írásai

 
AJÁNLÓ:

Impresszum • Szabályzat • Üzenet a szerkeszt?ségnek

Minden jog fenntartva! Copyright © 2006-2011 Héttorony irodalmi magazin

GroszmAndrás - LuDenS Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.
Minden regisztrált olvasó csoportja, egy várószoba a szerzők közé, a naplóba írtak után szavazhatók be a szerzői státuszba és egyúttal ...