Csak rajtad múlik A tél nem a te otthonod, költözz át a nyárba! Esőfelhők, hófelhők az égen, cseppek és pelyhek lehullásra vágyva; pici porszemek, kavicsok, kövek, meteorok, holdak, bolygók gigásza… …a legkisebb sejtre felvett öltözet a [… Tovább]
Cupido ármánykodása A józan ész szavára a köd lehull szememről: szoborszép tested látva lemondtam Istenemről – egy istennő javára. Meleagroszt lenéztem: hogy „óh váll’’ és „óh emlő” a férfi legyen ébren, főként akkor, ha költő, akkor mindenképpen! [… Tovább]
Miért nem mosolygunk mi, magyarok? Egy rádióinterjúban, egy szerencsés, de elsősorban tehetséges ifjú, aki huszonöt éves korára már mind az öt földrészt bejárta, az Antarktiszról hazatérve – ahol idegenvezetőként működött egy évig -, azt nyilatkozta, hogy a többi [… Tovább]
Egyetlen kérésem Tegnap leszállt hozzám az Úr angyala. Térdre borultam, és imádtam őt. Majd már éppen kezdett fájni a térdizületem, de nem tudtam, hogyan is kellene folytatni, amikor így szólt: – Állj fel, gyermekem! Szolgáló testvéred vagyok [… Tovább]
Seneca, az anonim keresztény? Kedves Olvasóm, barátom, ismerősöm. Nem áll szándékomban megtéríteni téged, bár tudom, hogy ez keresztényi kötelességem lenne („Máté 28:19: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek [… Tovább]
Hát nem veszed észre, hogy csak üres szavak? Elkábítanak, elzsongítanak, Hogy: „mennyire szeretlek téged…” Neked már nem is kell szeretned magadat. Simogatlak, ölellek – „érzed?” „Carpe diem!” – ne gondolj semmi másra. „Feltételek nélkül add át az életed, [… Tovább]
Apám! Te is ellenem vagy? szürke leples árnycsapat Itt hagyott gyermekedre törsz a valóság hasadékán S a kísértet békét nem hagy áttörve a rácsokat már a lehelet is fertőz A nappali ijesztgetést Gonosz horda s nem hagy el [… Tovább]
Oxána két éve özvegy. Két gyermeket nevelget egyedül, egyikük, aki az udvaron kertészesdit játszott, a nyolcéves Blanka, a másik egy tizenhárom esztendős, Asperger-szindrómás (az autizmus enyhébb változatának felel meg) fiú, Zsorzs — kissé zavart, zárkózott és kissé hiperaktív, nyurga [… Tovább]
Ha bús szíved, nevess talán kit érdekelne zord magány mitől gyötrődsz – kiálts nagyot s ki társad rég, a puszta tér megmutatja, hogy mennyit ér a kétség-oldó kínszavad: Segíts…!
Koravén gyermekem szelleméhez szólok: Oh, hogyan boldogulsz, míg fejed zsong a gondtól? Loholsz álmatlanul, olthatatlan szomjjal; Mert magad vagy te a vágy és a forrás. Finomult érzékid csodálhatnák grófok; Elméd élén pendül egy üveg egri óbor… Leánnyal játszanál, [… Tovább]
