Becsey Zsuzsa Szerző
Vezetéknév
Becsey
Keresztnév
Zsuzsa
11 év 4 komment

Ki kellett volna húzni a kampót

elvesztette eszméletét

 

vissza próbálom törni az ujjakat

de mindegyik egyenes

nem hajlik

 

Hiányzott a névsorból

 

el?re kellett volna szólni

jó el?re

amikor még meg sem történt

 

Kihajlott az utcára

 

szorítani akartam nyakát

egyszer megfojtani halott

embert

 

Nem volt semmi

 

a sötét én

álom nélküli id?b?l

11 év 3 komment

Ejtette volna a fejet

de a szögek kiálltak

a tenyérb?l.

Olyan szépen

esett pedig

virág is

nyílna rá

nem elég szép

a hang,

 

elvették.

Minden ami

szóból maradt

kezeidb?l

veríték.

11 év 5 komment

Sötétbe vezet? út.

Ül a fényben

körben köpenyben

behunyt szem mögött is körök

sötét, szélein

zöld halovány

hab

kötény

érkezik Fekete

mosolyog

szalad

ház-

kéz-

ablak el,

szakad

 

pontok vannak.

Súlyos kövek

törnek emberi testb?l.

1 év 3 komment

Ül a hideg padon
hajtókáját behúzza
eszébe jut az erdő
amikor a sötét éjszaka
földön kuporodva félt
hogy felfázik
nézi a levelet
a sorok mind rosszul feküdtek
a betűk
ereje sem volt
végigolvasni
fent hirdették a precizitást
hogy a kiszámíthatóság
egyenesen arányos az
őszinteséggel
s hogy a kölcsönös megbecsülés
vagy hogy a bölcsebbek szerint
de ekkor már elaludt.

11 év 8 komment

Álmon megrekedt toll.

Lábujjhegyen ereszkedik alá

szívekben sokszín?

szivárvány. Kis öregember álmodik feketét

szíve papírtekercs.

Minden amire írni lehet

b?r. Egy zöld arc

egy kéz.

Edény színültig tejjel.

Se kisfiú se kislány

vásárolni függönyöket.

Kötél csomót vet

szoknyák suhognak

gyertya leesik.

Szokják az álmot a testek

es? ne érje.

El kellett volna engedd a kezeimet.

Kitörik szárny

lába szekrénynek.

Mindegyik lábujjból hiányzik egy darab

jobban vigyázni.

Csöppen a tej szájon

vasárnaptól

nem leszek beteg.

 

11 év 4 komment

Ki kellett volna jönnie a fejnek a dobozból

de csak állt ott és várt

lábai kibicsaklottak

közben váratlanul bomlani kezdtek a kockák

 

én még benne voltam a történetben

amikor a Hold mint egy golyó

ereszkedett a földre

rács fülkében megrekedt esés közben  

egy kerek hold. Különös. Hogy kerül

ide a kosár mintha már régen

várna.

 

Most már nem alszom bele a versbe

csak ez a mérhetetlen nagy súlytalanság

szárnyakra mindig megébredek.

 

Holnap kicsit gyenge a testem.

Vonalrajzás égben elmarad.

11 év 7 komment

Elérkezett a pillanat

összefogni, hajtogatni a rácsokat

ügyelve hogy a lyukak egymásba feküdjenek

úgy majd kevesebb helyen fér

legalább kivinni a házból

ideje lenne elindulni

valahonnan máshogyan

mint ahogy fordultak

eddig a kerekek

pontosabban megfigyelni a formákat

észrevenni a ritmust

elhalkulást, felgyorsulást

villanásokat egybegy?jteni

hosszú sorba

vigyázva halkan

levenni színeket.

Becsey Zsuzsa Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.