ne fuss oda
ahol nem várnak
ne szaladj elmenők után
ha a másik gyors lábon jár
és te mindig elmaradsz
ne fuss
nincs miért
nem várt vendég sehol ne légy
ha hamis szavak hullnak is eléd
s magad barátnak hiszed
még lehetsz felesleges
futnak
előled az utak
nem visznek sehova
magadra maradsz
nem vesz fel a kocsi
nem vár, nincs rajta helyed
csak te hiszed, valahol
örülnének neked
képmutatás
maszkja az arcokon
hamis a mosoly, áltatod
csak üres szavakkal magad
ha hiszed, hogy fontos vagy
beszélünk majd
ha lesz idő…
a hívás mégse jő
csak a magány falán
lebben egy árny
mi melléd áll
kételkedős, éji órán.
még elhiteti a virtuális tér
hogy valamit érsz
de lassan beléd ég
a felismerés
nincs miért
