Ady emlékezete

Költőm, a volt és lesz között

ki holtodban is elraboltad

árva leányszívemet, lettem rabod,

verseid láncként rám vettettek,

és hiába szólt szavaidban önző férfigőg,

tőled akartam tanulni a szerelmet.

Áldott asszony-öl adta létedet,

életvirágod letépte asszony-öl,

kísértette árnyuk rövidre szabott életed.

Mégis, ha bánat érte lelkemet,

menekültem a verseidhez.

Fölfodrozódó emléked a mélyből

felém sikolt, fekete zongora tépi

feledésednek dús palástját,

messze röppenő varjak ülnek

véres, nagy szíveden s marják.

Jöttél a hepehupás, vén Szilágyból

és lettél lelkem prófétája Te,

ki „új, nagy látások királyfia” voltál,

nagyváros erdeje rejtett, mint Bakony,

és soraidban Párizs dalol.

Ki vagy Te? Pogány pap, ki máglyát

gyújtott napsugaras önmagából?

Ki kalapot emeltél a Krisztus kereszt előtt,

és szánodon röpültél az éjben, én

hitetlen hittel Veled keresem az Istent.

Éltél könnyben, szenvedélyben, szennyben.

mégis láttad lelked hófehérnek.

Zengted az Ősz szent, nagy himnuszát,

most emléked lengi be Szent Mihály útját,

hol nélküled csatangolnak az őszi szelek.

Te, ki már éltedben a Halál rokona voltál,

nagy, szomorú szemeidben

az öröklét legyőzte az elmúlást.

Királyi, dús, örök-vén kamasz,

magad Krőzusnak hinni volt hited,

ránk testáltad minden kincsedet.

De tudd, nem halt meg a mese mégsem,

halálod lett az éhes lélek hiánya,

a szépre vágyók örök szomjúsága.

Költőm, a volt és lesz között,

még mindig hozzád menekülök,

Neked suttogom, más úgysem értene,

ha felsírnak a vágyak vénülő szívembe.

Emeljen égig, vagy rántson sárba az emlékezet,

nekem mindig a legnagyobb leszel.

 

Szerző Lázár-Horváth Zsuzsa 1 írás
Lelkes amatőrként 19 éve írogatok. Témám földön, égen, avagy az életben hever...csak észre kell vennem. Mögöttem 5, magánkiadásban megjelent kötet. És az íráskényszer, hogy papírra vethessem gondolataimat.

10 Komment

  1. A szerző neve utáni Blogger “meghatározás” keltette fel az érdeklődésemet, no, meg Ady-fanságom.
    Mit lelek?! Egy szabadversbe hajló remek írást, aminek mindenképpen a versek között a helye, s egyáltalán nem a blog; sem perodicitása, sem naplószerűsége nincsen.
    MI lehet ennek az oka? Vajh a szerző kifeljezett szándéka? Aligha. Sokkal inkább a Torony írások rendszrezésével kapcsolatos nehézségei. Méghozzá nem a szerkik, hanem a rendszer-szoftver oldaláról.
    Egy párbeszédes, kis karcolatomból minden bizonnyal ekként lett napló-bejegyzés.
    Ha valami idővonalként/bejegyzésekként kerül meghatározásra, akkor a fő paraméter az időbeliség, mindenfajta műfaji besorolás nélkül. Ez a koncepció (?) valamely magát irodalmi- művészeti portálnak definiáló oldalnál tarthatatlan. A paraméternek/paramétereknek a műfajnak/műfajoknak kell lennie! A fő oldalon pl. az “IRODALOM” nevű link alatt van néhány elnagyolt, nagyon is hiányos, prózai műfaj felsorolva. Csak egyetlen nagy ágat említek, mondjuk a publicisztikát, ami jócskán lehet szépirodalmi igényességű.
    Bocsánat, Zsuzsa, amiért Adynál hoztam fel – de csak részlegesen – az oldal működésével kapcsolatos véleményemet!

    • Kedves Endre!
      Olyan kategória itt nincs, hogy publicisztika, lehetne, ha lenne értelme, ugyanis ez egy gyűjtő fogalom a műfajai közül való a kritika és az esszé, amely van nálunk is(egyik 11 írással, a másik 254, a 41 000-ből) . A blogger pedig azt jelenti, hogy új regisztrált tagunk, aki szeret írni(ettől még szerző, csak más a megnevezése, valahogy kell kezdeni), ha úgy érzed, hogy Zsuzsanna érett a szerző státuszra, akkor keresd meg a főszerkesztőt és ajánld kérlek, enélkül nem megy!
      Ha esetleg tudnál jobb rendszert, akkor várom a javaslatot, ami persze nem tőlünk függ(főként nem tőlem), hanem a közös akarattól. Néha a szerzők sem tudják, hogy most novella, tárca, vagy karcolat legyen ami írt.
      A publicisztika jelentése:
      “a politikai, társadalmi és kulturális élet eseményeit, problémáit az időszaki sajtóban, brosúrákban, röpiratokban, ill. a rádióban és televízióban tárgyalja. Számos szépirodalmi műfaj kialakulásához és elterjedéséhez járult hozzá.”
      (www.kislexikon.hu)
      Tehát nem műfaj, hanem az irodalom egyik ága! Kategóriának nem nevezném.

      Egyébként javaslatokkal lehet hozzájárulni a főszerihez a jobb koncepció érdekében.

      Jelenleg az IRODALOM alatti linkek a nálunk legnépszerűbb kategóriák felsorolása. Az összes kategória két helyen is megtalálható, a lábrészben és a baloldali sáv alján(művek számával együtt).
      Egyenlőre a “Verő” féle koncepció verhetetlen, most is az működik, de lehet újítani, ha igény van rá és értelme.
      Szeretettel ölellek, Gyuri

      • Köszi a választ, Gyurikám, de hol van akkor a DRÁMA, ami szintúgy az irodalom egy ága, mint a publicisztika. Sem a kritika, sem az esszé -kivéve a talán a politikait – nem publicisztikai műfaj.
        Az én “rendszerem” olyan lenne, hogy SZÉPIRODALOM; DRÁMA (pl. nekem volt egy jelenetem, amit régen sem tudtunk hová tenni: Hacsakné és Sajóné). PUBLICISZTIKA; EGYÉB az IRODALOM győjtőfogalom alatt.
        Erről boldogabb időkben már vitáztunk a Toronyban, és tán még vissza is kereshető lenne, hogy Attila-mester maximálisan egyetértett velem, és minden maradt a régiben.
        Persze az irodalom mellett – második profilként – ott lennének a képzőművészetek, amik egyébként is következnének az alapító névadásából.
        Valami béna MÉDIA-féleség most is vagyon, néhány megzenésített alkotással, talán fotókkal meg mifenével, videóval.
        Számomra azért nagyon nehéz ez a terep, mert nem ismerem a szoftveres lehetőségeket, amelyekről – meglehet elhamarkodottan -, az a véleményem, hogy azok remekül működnek pl. a FB-on és hasonló megosztó, adatgyűjtögető, hírdetésektől hemzsegő oldalakon (gondolom, a nagyok mindig a legalkalmasabb szoftverek legújabb verzióit vetik be a “csatába”. De itt, nálunk a Toronyban, eddig nem vitézkedik. Nem hiszem, hogy ez rajtad múlna.
        Attila ugyan dönthet, de nem esztéta, nem irodalmár, nem filosz, viszont övé a pénz. Tisztelem kitartó igyekezetét, lelkesedését, áldozatkészségét!
        Ha meggondolom, ez a szoftver “marha” nagy terhet ró a szerkikre is: a szerzők nem tudhatnak semmit a szerintük megfelelő formátumban beküldeni, nem javíthatnak közvetlenül stb. Még tán a műfaji besorolás is rájuk hárul, holott ez normál esetben a szerző privilégiuma. Ha nem ért hozzá, nem szerző!
        “Apropos”! BLOGGER. Ez nem egy minősítő kategória, ami mondjuk lépcsőfokokkal lentebb áll valamely szerzőtől, hiszen a szerzők is írhatnak blogot, naplót, feljegyzést, emlékeztetőt, visszaemlékezést stb. igen magas szépirodalmi igényességgel (persze rosszul is!).

        Azért bízom abban, lassacskán csak kikerkedik ebből a változásból valami, ami a műfjakra való osztályozáson alapulva, könnyen kereshető módon tárolja el, illetve az aktualitásnak megfelelően tartja felszínen a beküldött alkotásokat.

        Foggad “férfias” lapocka-lapogatásomat, Gyurika!
        Szia.
        *Bandi

        • A dráma benne van az írásokban, azért egy ága…
          Egyébként minden szavaddal egyetértek, az is igaz, hogy eddig nem sok lehetőség volt, most kicsivel több, de ezt is úgy kellett megoldani, hogy “olyan legyen, mint a régi” mert még így is elveszik benne, aki régen ezt szokta meg… majd lassan…
          (Nem beszélve azokról a szerzőkről, akik a weboldal migrálásnál kikérték maguknak, hogy honnan van az email címük a 7toronynak, amikor kapott értesítést az új fiókról – volt akit törölni kellett a fenyegetőzése mellett)
          Nem tudtam jobbat a Bloggernél, remélem nem degradáló, nem ez a cél…
          🙂
          Nagy Tisztelettel, Gyuri

          • Kedves György, nem bánt a Blogger elnevezés, bár őszintén bevallom, szívesen lennék az oldal szerzője…
            Ha már ilyen jól megvitatásra került versem kapcsán a Torony működése, nekem is lenne egy kérdésem: immár két versem is beküldtem lektorálásra. A másodikat (Kavicsok) Nagy Horváth Ilona tanácsa szerint átírva, (a javításért külön köszönet!) az Ő hozzászólásának hatására bátorkodtam beküldeni. Vajh’ mikor kapok választ?
            Üdvözlettel: Zsuzsa

Hagyj üzenetet