Apáti Kovács BélaA kicsi sárkányfióka
–  Apa! – szólalt meg a kicsi sárkányfióka egyik délután, amikor édesapjával sétálgatott a közeli erdőben – Miért kell egy
Apáti Kovács BélaAz égig érő diófa
Egyszer nagyon régen, amikor még a Földön mindenki ismerte a másikat, egy kicsi faluban élt egy özvegyasszony a mihaszna fiával,
Farkas ErzsébetFontos az együttérzés
Gina vagyok egy nagyvárosban élek családommal, férjemmel és két lányommal. A gyerekek a közeli iskolába járnak, és sok barátaik vannak.
Apáti Kovács BélaAz igazmondó sipka
Hajdanában, nagyon régen Meseország közepén volt egy kicsi falu, ahol az emberek színes sipkát hordtak éjjel – nappal. Sipka nélkül
Koosán IldikóGólyák tava
Koday László azonos című festményéhez   Meseerdő közepébe’ tavacska nyílik az égre. De milyen tó? Ha látnátok! Partján bokrok, vadvirágok!
Farkas ErzsébetNem az gazdag kinek sok pénze van.
Mesélek egy kislányról, aki egy kisvárosban élt szüleivel. Lizi volt a neve, és sajnos nem volt testvére, akivel játszani tudott
Apáti Kovács BélaFodros szoknya
Pannának volt egy piros, fodros szoknyája. Nagymamája varrta neki. Olyan szép volt a szoknya, hogy az egész faluban nem akadt
Farkas ErzsébetEgy malacka története(semmi sem lehetetlen)
Az én életem egy kis faluban kezdődött, egy kicsi ólban, ahol már nagy volt a sürgés- forgás. Mindenki várta a
Apáti Kovács BélaA manók pénze
A manók nem mindennapi lények. Csak néhány földi halandónak adatik meg, hogy találkozzanak velük. Legtöbbször elbújnak, átváltoznak tárgyakká, apró állatokká.
Apáti Kovács BélaA TÜNDÉR ÉS A KIRÁLYFI
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás– tengeren, de talán még azon is túl egy égig érő hegy tetején
Apáti Kovács BélaHegyek, mezők őrzője
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás – tengeren, de még az üveghegyen is túl, élt egy legény a
Apáti Kovács BélaAz aranyhajú lány
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás – tengeren egy csodálatos országban élt egy meseszép leányzó a szüleivel. A
Király AttilaJó Reggelt!
  A Nap ásítva nyújtózott végig a horizonton, ahogy melengető sugarai egyre messzebb értek ezen a kora tavaszi napon. …-
Apáti Kovács BélaA boldogság fája
Volt egyszer egy kisfiú. Áronkának hívták. Szegénynek meghaltak a szülei. Nagymamája gondoskodott róla. Áronka mindig szomorú volt. Nagymamáját sem látta
Király AttilaBoci, boci énekel
Mivel ugye rengeteg minden kering a morfogenetikus mezőben, ezért ami már volt, van, (és lesz) annak ott megtalálható akár a
Apáti Kovács BélaEladó bajusz
Hol volt, hol nem volt. Egyszer nagyon régen egy kicsinyke falucskában élt egy gazda. Faluban neki volt a legnagyobb és
Éles AttilaPiskóta és az eltűnt számok
A kép Piskóta figurája. Illusztráció: Szűcs Mónika Galamb Gerzson, – aki munkáját tekintve postásként dolgozott a Mesélő Erdőben. Arról volt
Éles AttilaPiskóta és a béka királylány
              14látogató,0mai
Apáti Kovács BélaVarázsvessző
Egyszer élt egy szegény ember és volt neki egy fia. A felesége régen meghalt, és így egyedül nevelte a gyereket.
Éles AttilaPiskóta és a beszélő kő
A kép Piskóta figurája. Illusztráció: Szűcs Mónika   Piskóta (a világ legnagyobb zenebohóca, aki önmagát szerényen csak „Piskóta, a bohóc”-nak
Apáti Kovács BélaAnyóka és a cinegék
Anyóka egy faluszéli kicsi házban lakott magányosan. Tavasztól késő őszig a kertjében dolgozott. A faluban mindenki szerette, és tisztelte. Amikor
Farkas ErzsébetKakaó, a család és a szeretet a legfontosabb
mese             Egy kicsi városban éltem szüleimmel és a nővéremmel. A város közepén közel laktunk az iskolához, boltokhoz. Édesanyánk egy
Apáti Kovács BélaMikulástanoda
            –  Öreg vagyok már. Nehéz nekem a munka, hidegben, fagyban elvinni azt a rengeteg ajándékot a gyermekeknek –
Seres LászlóKUTYA-MESE (1)
“Kávézacc” sorozatomban kutyákkal foglalkozom. Maradt benne talán annyi íz, annyi aroma, hogy érdemes beleolvasni…))) A kutyákat könnyen megszerettem. Hát lehet