Adoma

Els? gomb

vágyom a tejútra s közben csiszolom a múltat simítok noszogatva gyerekfejet lepkét lepkévé tükröz? gombost?fejnyi szórengeteg álljunk fel libasorba de gyömöszöljünk tenyerünkbe csirizt csalán éleszt s nem a sarokban fáklyásmenet helyett erdei nem túlzás ki tisztáson istent békeülésben felismeri   [… Tovább]

Adoma

Ahogy jön

Beletörölném orrom a feledhetetlen jelenbe, az egyszer használatos pillanat, most lám emlékké nemesül, szipogva bár, de maradandó. Váladék, vér, láz, nyirok is mind lelket farag, félelmeink násza poklokat kirántva, csillag szülés, vajúdik ajkunkon köszönetünk, egy magasabb szellemi létezés jön.   [… Tovább]

Adoma

Nem akarok szexelni veled

mondod, messze a gecsemáné kert is, túl közel a vész, az a bizonyos romlatlan öldökhús   lustaságból kivont gyógyír rá ha megpuszilom   Legutóbb szerkesztette 2011.10.02. @ 06:42 – Marthi Anna

Adoma

Erzsébet

Pál Erzsébet. Így hívták nagyanyám. Magas volt, szívébe oltotta a bibliát. Hét gyermeket szült, három lányt, négy fiút. Anyaként er?sen helytállt, végül csaknem megvakult. De a fánkot akkor is úgy sütötte, hogy abban hibát, senki sem talált. Mindenkit szeretett. Maradtunk [… Tovább]

Adoma

Illúzió kett?

Ez, ugye, “hát”tal állva készül el – most –…a Nappal; már letörölték a palatábláról nevem;mehetek illúziókat tépni, s ha nehéz,jöhet még keservesebb, nekiülök,eltépkedem mit már cipelni nem ildomos,rágondolni sem?… Csak tépkedés közben,látom amint fonnyadó kezeim köztbúsan ül, magába roskad egy [… Tovább]

Adoma

Hívj tegnapnak

Múzsám leváltom. Talán elhúzódó fájdalmam ez. Maradék kis er?m szívem labdájává görgetem, és tovább gúrítom saját ösvényemen. Nem erre számítottam. Most meglepetten azt sem érzem át pontosan, vajon a barátságból mennyi gyász kihordása után születhet újjá a zamat. Örülök általad [… Tovább]

Adoma

Kenyértörés

Fotó: Fotóház -Tatuska       A legkülönösebb bennünk – emberekben – az alkalmazkodás képessége. Ha kiemelt érdemeinkről beszélnek, az emberek szavaival büszkén megveregetjük vállunkat, elismerő pillantásaik segítségével pedig lelkünk mélyéből hintünk békét a világra. Közben azt gondoljuk: Kimagaslóan teljesítettünk, [… Tovább]

Adoma

Teremtésünk titkai

Fotó: Fotóház – Kyrie         (…első gondolat.)         Isten titka, hányszor éltem én itt, s hogy ember voltam-e, állat vagy növény. Talán csak egy szépen megfeneklett gondolat lehettem igaz szerelmeseknek féltő tekintetén. Nem kutatom [… Tovább]

Adoma

Vizes szociológia

  I. a cinikus igazsága: a vízben fuldoklónak nem látszik az izzadtsága   II. érzem haragszol kinek már szájáig ér a víz lenézed hogy alacsony a horizontja   Legutóbb szerkesztette 2011.09.19. @ 10:54 – Horváth István

Adoma

Angyal – Ember

Az angyalokból nem ölhet?ki szépség és fény.Nem buknak el, nekik örökid?k termeiben zongorázika szerelem. Adnak, simítnak,tekintenek, mi meg vagyunkszárnytalanok emberek,bekötözzük muzsikánkkal,a mi fáj, csak a szívünk szárnyal. Leboruló szivarvége, de sosem így vana mesében. Ráncos legyenkeble, rokolyája, úgy ropjaéletre-halálra. Zsong, [… Tovább]

Adoma

Kísértés

   A huszonéves Róbert atya kigombolta papi civiljének gallérját, hátradőlt, majd oda-vissza hintázva belekezdett egy szokatlan kitárulkozásba. – Annyi a gondom mostanában, erre nem készítettek fel a hat éves teológiai tanulmányok alatt. Mégis, végigmérve magamban az időt, letisztáztam, képes leszek [… Tovább]

Adoma

Vár

Kinézek egy toronyszobának az ablakából. Keszken?s fehér ruhában, földet sepr? szoknyában. Az éjszaka neszében fürdenék, hangok hívnak – Te hol lehetsz? Legutóbb szerkesztette 2011.09.02. @ 19:28 – Marthi Anna

Adoma

Lesz-e vessz??

ma csak kínoznak a szavakés mindegyik idegen nyelvennem befogadhatók…hacsakmeghittebbé nem tennébekecses medveb?rrefektetne és a rezgésekrádióhullámaina csend hozná ela választ… szeretaddig meglátomhol bújok elfeledni sem leszek rest akármagam befalazomde talán álmaimat szabom átkirángatok a szekrényb?lpár ósdi megsárgultlevendulásillatát vesztettmagányos receptets elmormogok néhány [… Tovább]

Adoma

Udvariasság a végzet?

párbeszédben…* — Csókollak drágám! — Csókollak kedvesem! Annyira jó, hogy eljöttél! — Milyen napod volt? Fáradt vagy? — Jaj, rémes, lóti-futi az egész műszak… — Vigyem a táskádat? Nehéz? — Igen, megköszönöm, ha hozod. — Add csak ide, szívesen cipelem [… Tovább]