Esteledik, elcsendesült
a szél, és a Nap vékony,
narancssárga szalagot
húzott a repcedomb fölé.
A folyó melletti fák ifjú
virágai óvatosan hullanak
a mélybe, szirmok százát
sodorja ár – a hátukon sok
megszeppent bogár várja,
hogy partot érjen a gyönge,
illatos ladik – a magasban
remegő bibeszál kocsányba
kapaszkodik, pedig nincs
mitől féljen, a vacok már
felkészült a nyárra, titkait
a magházába zárva.
