A madárhangok között már van
mit válogatni. Az egyik csiripelés
élesebb a másiknál, némelyik meg
erőtlen még, de szebb dallamú
a többinél – aztán vannak ritka
gyorsan csivitelő hangok is, és
akad közöttük egy-egy egészen
lenyűgözően felcsendülő, meg itt
vannak a túlontúl is harsányak,
az ütemet nem ismerő rikácsolók,
és persze a megfontoltan tompa
távolabbról érkező huhúk.
A kelepelések olyanok, mint a
gyorsan egymáshoz ütögetett
faágak hangjai, a csalfa szarkák
csörömpölése pedig, akár egy
szilánkjaira törött üvegvilág…
Búrája ég, fűtője Nap, földjén
két lábbal járnak bár a büszke
emberek, egébe szállni mégsem
tudnak, csak a szelíd madarak.
