Lovas Zsuzsanna Lux : Pierottá váltunk

 

Megmutattad ma már
a valós arcodat,
levetted magadról
kényszerű múltadat.
Ha sokat beszéltél,
nem mondtál igazat,
majd választott társad
a némaság maradt.

A leírt betűd is
fázósan kesereg,
mindig azt vallottad:
hogy a világ beteg.
Majd gúnyosan mondtad:
ez csak egy fonéma!
úgyse értheti meg,
csak a jó poéta.

Most hát itt a farsang
a vígság ideje,
őrjöngő jókedvnek
lázító elegye,
Te biz az vagy, kinek
teremtett az Isten:
A világ bohóca
– épp csak sipkád nincsen!

Elűzzük a telet,
ha hangunk rikácsol,
ha elég lesz már a
hamis parolákból?
Ha harsonák zengnek,
s kereplők a kézben?
Úgyse nézünk ma már
egymás szép szemébe!

Színes ruhát képzel,
álmodik a lányka,
talán még mindig a
lovagjára várva.
Nincsenek lovagok,
már csak a mesékben,
Te is és én is csak
hazudjuk a szépet.

Pedig ha most nem, hát
mikor játsszunk újra
haldokló öreget
piros fapapucsban?
Angyali teremtést
glóriával fején?
Cowboy kicsi leányt
ki vezet egy tehént?

Elvesztett remények,
farsangi mulatság
helyébe – a béna
és eltitkolt rabság.
Csendben lapulunk
új világra várva,
a szekrény mélyére
maszkjainkat zárva.

Így mi mindannyian
Pierrottá válunk…
s fehér arccal, némán –
színes Holdvilágot
várunk.

Legutóbbi módosítás: 2022.02.06. @ 12:54 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Lovas Zsuzsanna Lux 19 Írás
Tanár, tanító, dráma- és bábpedagógus vagyok. Szeretem a verseket. Előszőr, csak felolvastam, előadtam őket, de 2016-tól már magam is írogatok. Mivel ezek mellett, ezeken túl a bábművészetet tartom igazi otthonomnak, nehéz megállni, hogy csupán egyetlen alkotói formában fejezzem ki érzéseimet, gondolataimat. Legújabb "játékom" az árnygrafikai képalkotás. Egy battonyai kiállítással kezdődött. Budapesten a Háló Közösségi Térben, az S4-ben jelenleg is van kiállításom. Az ott látható képek főleg könyvillusztrációnak készült alkotások.