H.Pulai Éva : Maria Montessori

 

Tisztelet a pedagógusoknak, akik értőn nevelik, tanítják gyermekeinket.

 

Fodor Ákos:
NEVELÉSI TANÁCSADÓ

Sírni tud a szó,
magától is. – Ha tudod:
mosolyra tanítsd.


„A boldog gyerek a helyes nevelés bizonyítéka. A tanár legnagyobb sikere, ha elmondhatja, a gyerekek úgy dolgoznak, mintha ő a világon se volna.”
„Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.”
(Maria Montessori)

 

 

Maria Montessori (1870-1952), olasz orvosnő, pedagógus és pszichológus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai iskola megalkotója.

A XX. Század egyik legnagyobb hatású pedagógia rendszerének megalkotója, az első olasz orvosnő és nevelő, az egész világon elismerést vívott ki magának. Nevezték őt a pedagógia apostolának, új „Kolombusnak”, a gyermeki lélek felfedezőjének. A század elején, mint orvosnő tudományos megfigyeléseivel, kísérleteivel az eddigi nevelési felfogással merőben ellentétes pedagógia alapjait rakta le. A szabad, boldog, öntudatos ember nevelésén fáradozott egész életen át.

1870-ben az Olaszországi Chiaravelle községben született, és ő volt az első nő, aki orvosi diplomát szerzett a római La Sapienza egyetem orvosi karán. Tagja volt az egyetem pszichiátriai klinikájának, és érdeklődését fölkeltették a mentálisan sérült és a “képezhetetlen” gyerekek, akikben nem orvosi, hanem pedagógiai problémát látott. Tanítani kezdte őket.

1898-ban, egy torinói kongresszuson számolt be eredményeiről. Az olasz közoktatási miniszter is a részvevők között volt, akit meggyőztek Montessori érvei, ezért fölkérte egy mentálisan sérült gyerekek iskolája igazgatójának. Montessori elfogadta a megbízást, és figyelemre méltó sikereket ért el.

1907 januárjában, San Lorenzóban – Róma egyik külvárosában – nyílt meg első intézete, amelynek munkája gyökeresen különbözött a századforduló megszokott gyermekintézményeinek nevelési-oktatási gyakorlatától. Ezt az első „casa dei bambinit” (gyermekházat) az egyik külvárosi bérház földszintjén hozta létre ötven 3-6 éves gyermek számára. A berendezéshez a gyermekek testméretéhez alkalmazkodó asztalokat, székeket helyezett el, a gyermekek tevékenységükhöz az általa kifejlesztett eszközöket használhatták.

Az egymás után megnyíló gyermekintézetek pedagógusainak képzésére 1909-ben szervezte meg mintegy 100 tanítónő részvételével első tanfolyamát Citta di Castelloban, ami ezt követően évente megrendezésre került. Az új módszert világszerte nagy elismeréssel fogadták, amit az elkövetkező időben tartott számos előadás és nemzetközi tanfolyam is bizonyított. A tanfolyamok látogatottságára jellemző, hogy míg 1914-ben 13 nemzet tagjai hallgatták, addig 1930-ban 22 nemzet, köztük Magyarország képviselői vettek részt Rómában a XV. nemzetközi tanfolyamon.

1916-ban Barcelonába költözött, ahol valláspedagógiai kísérleteket folytatott, amelynek eredményeit később több munkájában publikálta. A világháborút követő időszakban az 1921-ben alapított nemzetközi reformpedagógiai szövetség aktív tagja.

1929-ben megalapította az AMI-t, az Association Montessori Internationale-t. (honlapja: www.montessori-ami.org.)

Mussolini elől Spanyolországba ment, a spanyol polgárháború kitörésekor, 1936-ban Hollandiába költözött. 1939-ben az indiai Teofizikai Társaság meghívására Indiába ment, ahová fia is elkísérte. Itt érte a II. világháború kitörése. A háború végéig Indiában maradt, közben Montessori-tréningeket tartott. 1949-ben hagyta el Indiát, ahol biztos alapokra helyezte reformpedagógiáját, csak 1946-ban tért újra vissza Európába

Hollandiában, Nordwijk am Zeeben halt meg 1952-ben. Munkásságát fia, Mario Montessori folytatta 1987-ben bekövetkezett haláláig.

A város temetőjében a magas fák árnyékban található kör alakú síremlékén az alábbi felirat olvasható:

IO PREGO I CARI BAMBINI, CHE POSSONO TUTTO DI UNIRSI A ME PER LA COSTRUZIONE DELLA PACE NEGLI UOMINI E NEL MONDO.
(Arra kérem a kedves gyermekeket, akik mindent tudnak, hogy velem együtt munkálkodjanak az emberek közötti megbékélésért és a világ békéjéért)

Maria Montessori 1924-ben

Maria Montessori elve a gyermekek tanításával kapcsolatban: “Segíts, hogy magam csinálhassam.” Egységes pedagógiai rendszert, módszert dolgozott ki az óvodás- és a kisiskoláskorra, s alapelve volt a gyermek aktivitása. Emellett nagyon fontosnak találta a gyermek alapos megismerését, megfigyelést.
Mai szóval a Montessori óvoda a korai fejlesztést szolgálja, ahol fejlesztik a gyerek finommotorikáját (írásra felkészítés), az érzékelését, (színek, kiterjedések, súlyok, ízek stb.) a forma érzékelését és matematikai gondolkodását.

Pedagógiájának alaptézise:
„…a gyermek tisztelete, mert Maria Montessori szerint minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, ennélfogva biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit, a megfelelő környezetet. A gyermek maga végezzen el mindent, ami fejlődését elősegíti, önmaga alkossa meg képzeteit, fejlessze érzékszerveit, építse fel tudatát. A nevelő nem ‘informátor’ hanem a tanulók individuális önművelési folyamatának hátterében tevékenykedő ‘organizátor.’ Az öntevékenységhez a pedagógiai célok megvalósításához szükségesek a nevelés tartalmát hordozó, önerősítésre, önfejlesztésre épülő speciális fejlesztő eszközök, amelyekkel a gyermek szabadon, saját időbeosztása szerint tevékenykedik, szem előtt tartva társai érdekeit.” (Forrás: Kurucz Rózsa összefoglalása, lásd P. L. 2. köt. Budapest, 1997. 485. o.)

Maria Montessori a londoni Gatehouse School diákjaival utolsó angliai látogatásakor, 1951-ben.
Fotó: Phyllis Walbank, Gatehouse School iskola igazgatójának jóvoltából.

 

Kosztolányi Dezső:
TANÁR AZ ÉN APÁM

Tanár az én apám. Ha jár a vidéki
városban, gyermekek köszöntik ősz fejét,
kicsinyek és nagyok, régi tanítványok,
elmúlt életükre emlékezve, lassan
leveszik kalapjuk. Mint az alvajárók,
kik másfelé néznek. Hentesek, ügyvédek,
írnokok, katonák, s olykor egy országos
képviselő is. Mert nagy az én családom.
Nagy az én családom. Kelettől nyugatig,
nyugattól keletig. Nagy a mi családunk.
Mikor vele megyek, fogva öreg karját,
vezetve az úton, a szívem kitágul,
s szívek közt énekel elhagyatott szívem.
Az én édesapám az emberek apja,
s én az emberek testvére vagyok.

 

Maria Montessori – Egy élet a gyermekekért
(Maria Montessori: Una vita per i bambini)
olasz filmdráma, 2007

Maria Montessori egész felnőttkorában saját oktatási rendszerének elfogadtatásáért és az olasz rendszerbe való bevezetéséért küzdött. Giuseppe Montesanóval folytatott párkapcsolatát próbára tette az, amikor házasságon kívüli gyermeket várt tőle. Miután Giuseppe elhagyta, és gyermeküket örökbe adták, Maria új életet kezdett. Egy szegénynegyedben létrehozta első gyermekotthonát, amellyel rengeteg gyereken segített, de saját gyermeket sosem nevelhetett.

 

Egy élet a gyermekekért című film 1. része:

https://videa.hu/videok/film-animacio/maria-montessori-egy-elet-a-QM1zKyzZ14WbHs0O

 

Egy élet a gyermekekért című film 2. része:

https://videa.hu/videok/film-animacio/maria-montessori-egy-elet-a-tCYt7rm2ujXRZ1uB

 

És minden tisztelet mellet pár gondolatemlék, amelyet a költő is megírt:

 

Lackfi János:
TANÁRI ÁRIA

Van, aki nem ért valamit
vagy mehetünk tovább?
Mit lehet itt nem érteni,
nyissak egy óvodát?

Kérdés, óhaj, sóhaj, egyéb?
Nem csoportmunka volt!
Én nem állok jót magamért,
ha abba nem hagyod…

Lehet, hogy szigorú vagyok,
de miattad teszem,
hiszen az életnek tanulsz,
és biztos nem nekem.

Megvárom, míg befogja a
száját Kovács Peti,
de tűvel is bevarrhatom,
majd megemlegeti!

Nem árulhatom el, ki volt,
azt sem, hogy mit csinált,
de aki tette, tudja jól,
és szégyellje magát!

Tehozzád képest gyorsvonat
egy reumás csiga.
Mozogjál úgy, mint aki él,
vihogsz, mint egy liba!

Na, csak gratulálni tudok,
ez ám a színvonal.
Szólj, ha befejezted, fiam,
a magánszámodat!

Ő kezdte? Te meg folytatod!
Kipenderítelek!
Mi ez a macskakaparás?
Írásnak nevezed?

Ez nem divatbemutató,
gombold be a köpenyt!
Öltözködjél rétegesen,
még megfázol nekem…

Nem kapsz szemtengelyferdülést?
Hányszor mondjam, ne less?!
Megbukik a szomszédod is
úgyhogy felesleges.

Iskolaundorítiszed
Volt neked, azt hiszem,
Hiányoztál! De kinek is?
Biztosan nem nekem…

Köszönni luxus? Felelés!
Most legyen nagy a szád!
Mással etesd meg ezt, szívem,
én is voltam diák!

Mire vársz, tapsra, kiskomám?
Füleden ülsz talán?
Édesanyád mit szól ehhez?
Tudja egyáltalán?

Mi lenne, ha lélekben is
visszatérnél közénk?
Kérvényt nyújtsak be majd neked,
vagy szóban is elég?

Édeskevés és harmatos
volt ez a felelet,
te hányasra értékeled?
Ne adjunk tippeket!

Csak a jószívemnek köszönd,
kegyelemkettes ez.
Nyertél egy sétát, kisfiam,
irány a szemetes.

Ha még egyszer meghallom ezt,
ugrom az ablakon!
A sok hátul beszélgetőt
ugye nem zavarom?

Habár minden bogár rovar,
Sok rovar nem bogár.
Ha a hülyeség fájna, te
folyton ordítanál!

A pótvizsgán találkozunk,
állítsd le magadat!
Közlöm, van szemem hátul is,
mi megy a pad alatt?

Én ráérek szünetben is,
biztos fontos dolog!
Akkora egyest kapsz fiam,
a naplóból kilóg!

Melyik jómadár mondta ezt?
Gratulálok neki!
Magadtól vagy ilyen zseni,
vagy segít valaki?

A házi feladat magát
majd megírja talán?
Tanárnak szól a csengetés,
ez egy jelzés csupán.

(A vers forrása: Lackfi János Facebook oldala
facebook.com/lackfi)

 

Forrás:
http://www.montessori.hu/montessori-pedagogia/maria-montessori-munkassaga
Wikipedia
noklapja.hu
Alternatív- és reformpedagógia a gyakorlatban (gepeskönyv.btk.elte.hu)
aosz.hu
centroesperanzaloiza.org
baandek.org
webster.edu

 

Legutóbbi módosítás: 2020.07.28. @ 08:05 :: Adminguru
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva