Éjjeli fény

Elfáradt eget kémlelek

a nap bánkódva elmúlna, nem remél,

de ásít velem még egy perc,

s a Nap álmosan lehunyja nagy szemét.

 

Szaporan születő szavak

sírnak fel most a szép magányos éjben,

majd korán  meg is nyugszanak

Csillag-anyjuk fényszív édenében.

 

Megérett a Hold, és köszön,

megtanítja szeretni az életet,

belém markol a ravasz csönd

majd felszakítja bennem a végtelent.

Szerző Svéda Andrea 1 írás
Svéda Andreának hívnak. 14 éves korom óta írok verseket. Alkotasaim az élet minden témáját igyekszenek átölelni. Csalódás, boldogsag, szeretet, szerelem, hétköznapok, ünnepek és meg sorolhatnám filozófiai bölcsességekkel fűszerezve. Úgy gondolom a két legszebb hivatást választottam: az anyaságot és a költészetet. Bár a sors nem mindig kegyes, de hiszem hogy befolyásolhatjuk a történéseket. "Kártyáinkat a sors keveri, de mi játszunk." Az igazi bemutatkozást, pedig az írásaim rejtik vagy a csillagok.

Legyél az első, aki hozzászól

Hagyj üzenetet