Magdus Melinda : Voltál és vagy

csak feküdtél némán

hiába mondtam bármit

üveges szemeid nem láttak

füleid nem hallottak

csak nyaki verőered lüktetett

még egy picit

sárgás színű bőröd néha pirosra váltott

a sípoló műszer görbéje

ilyenkor kiugrott

 

fehér ágyneműd

elrejtette bűneid

és a csillogó hópelyhek

tisztára mosták őket

kedvem fagyos lett

nem bírtalak így látni

hideg kezed elengedtem

nem akartam tovább hazudni

neked kórházi ágyadon

 

utolsó látogatásomkor

könnycsepped letöröltem

tudom hogy elérzékenyültél

bár soha nem mondtad

hogy szeretsz

de én tudom

hogy szerettél

most csendben alszol

szememből folynak a könnyek

Legutóbb szerkesztette - Magdus Melinda
Szerző Magdus Melinda 26 Írás
Magdus Melindának hívnak. Nógrád megyében egy 600 lelkes kis faluban élek és dolgozom. Egy ismerős által találtam rá erre az online irodalmi folyóiratra. Amatőr költőnek vallom magam, kedvtelésből, magam és mások örömére írok és próbálgatom a szárnyaimat.