Koosán Ildikó : Ion Minulescu: Könnyek

Kép: Palma de Mallorca saját fotó

 

Ion Minulescu

Könnyek 

Koosán Ildikó fordítása

 

Újra meglátogatom az erdőt, ahol együtt veled

Bolyongtunk, átkószálva holdas nyáréjeket

A magányos padot, rejtve sok égszínkék virágtól

Amin megpihentünk, s kezembe kulcsoltam kezed

Elkápráztatva a boldogság szent varázslatától.

 

Ma a szerelem sehol, meghalt, a pad is elhagyott,

Az ősz hideg szelétől lombtalan lett az erdő, kopott

Kileng a fák csúcsa, alattuk letört ág-halom

Én is, mint ő, mostantól fenyőárnyékban bújhatok.

Lombkoronáját siratja az erdő, én a szerelmünket siratom.

 

    július 3.

                          Plâns

 

Din nou revăd pădurea în care împreună
Cu tine rătăcit-am în nopţile cu lună
Şi banca solitară pierdută-n flori albastre
Pe care-ades stătut-am strângându-ne de mână
Uimiţi de sfântă vraje a fericirii noastre.

Azi dragostea ni-i moartă, şi banca-i părăsită,
De vântu’ rece-al toamnei pădurea-i desfrunzită
Copacii-şi clatin vârful şi crengile îşi frâng
Şi eu şi ea-mbrăca-vom de-acum haina cernită
Pădurea-şi plânge frunza şi eu dragostea mi-o plâng.

Foaia pentru toţi, I. nr. 48, 26 septembrie 1897

Legutóbb szerkesztette - Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 940 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.