Böröczki Mihály - Mityka : Útravaló

Jöttem a szokott útvonalamon,

faluk sorjáztak, s elmaradt a nyom,

csak néződtem a májusfák helyett,

a hűlve hagyott gólyafészkeket.

Valami történt. Félőzték a fák

a Nap erőtlen, gyönge sugarát,

a repce sárga táblákat regélt,

és fújdogálva szusszant, ami élt.

Az égbolton volt csak egy kék kalap,

s míg hunyorgott sok felhőfolt alatt,

az Isten bámulózott valahol,

egy simlisapka árnyéka alól.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.