Böröczki Mihály - Mityka : ARANYOS FOLYÓ

2019.05.06. Böröczki Mihály - Mityka Vers 0
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

FOGADOTT FOLYÓINK

 

Elképzelem a Földemet,

mint ízeire tört kezet,

egy vad gyönyör a zárt ököl,

s a folyók megduzzadt erek.

 

 

ARANYOS FOLYÓ

 

Hosszú szoros, gazdag vidék

őrzi hegyvidéki vizét,

nagy útra kelt, mint egy fenség,

s zúgatta a Bihar-hegység,

mostak, leltek égi kegyként

aranyat a folyó mentén,

e tájékon ércet szakad

a vitatott Veres patak,

s elbájolja az egészet,

bazaltoszlop, vízesések,

itt őrködve hagytak nyomot,

kolostorok és templomok,

szíve, lelke ősi hűség,

s körös-körül gyönyörűség,

története bár viharos,

mégis elnyeli a Maros.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:58 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.