Pulai Éva : hatvan

(Kép: Linda Felcey)

 

 

 

 

Összegömbölyödöm az ágyban,
mint egykor, mikor már szűk volt a hely
– puha, meleg, anyaóceán –  
valami kényszerített, tolt,
vagy magam bújtam kíváncsian a világra?
Ott volt nekem a legjobb talán…
Álmomban sokszor a hajad még fekete,
bár egy éjjel már ősz pihéket
simítottam füled mögé a nyakadon.
Reggel majd lassan nyújtózkodom,
kibújok mellőled az urnából, anyám.

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:00 :: Pulai Éva
Szerző Pulai Éva 88 Írás
A másik embert először olyannak látod, amilyennek szeretnéd. Megismered olyannak, amilyennek ő szeretné, hogy lásd... Ha én is akarom, megismersz. A híroldalt H.Pulai Évaként állítom össze.