Böröczki Mihály - Mityka : ERDÉLY

TELT DALLAM ZENG A KÁRPÁT MEDENCÉBEN

 

 

Az egybenőtt,  s a csöppöt sem hiányos

hasadt országom magával határos,

az ereje piciny, de irgalmatlan,

itt magyar nyelven lélegzik  a dallam.

 

 

ERDÉLY

 

Bár öröm szülte, annyi baj megérte,

s vén őslakos a tizenhat megyéje,

a harci táncot mind magyarul járták,

a Belső Erdély, Partium, a Bánság,

a hovatartozást is megtanulta,

és átvitte a Király-hágón túlra,

nem vérttel védte igazát, csak ésszel,

a megadásra sosem képes székely,

az „erdőn túl” neve keresztelője,

és nincs radír, mi végleg kitörölje,

s nem mossák le a történelemkönyvek

szép arcáról a visszafojtott könnyet,

mert úgy esett e tájék szerelembe,

mintha a testnek fele szíve lenne,

mintha az Isten azért venné ölbe,

hogy védje, nehogy bűn, vagy medve ölje,

vak cselszövések lopták földje nagyját,

és halott térképekre vonalazták.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:52 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.