Placskó Lajos : Május reggelén

Súlyosan csüngnek a fürtös virágok;

Mézízű árnyat ád lilaakác.

Kékdongó döngeni jön ide már most,

Szerteszét hordja majd mézillatát.

 

Ébred a muskátli friss, üde reggel;

Jó anya: dajkálja kis bimbaját.

Harmatot csen levél, hajnali ködből,

Nap hevén nő meg a gyenge hajtás!

 

Röppen a kis méh, villan a szárnya!

Gally végen énekel cifra imát:

Víg rigó dalnoka reggeli napnak.

Szép dala mennybe száll, mond hozsannát.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:02 :: Placskó Lajos

Szerző Placskó Lajos 77 Írás
A Lajos nevet nem a szüleimtől, inkább a sorstól kaptam , hiszen egy véletlen elszólás volt az eredője. Ám, ha már kaptam, igyekszem becsülettel viselni. Tanítok. Két diplomával és egyre elkeseredettebben. Csak a gyerekek tiszta tekintete, az a pár felcsillanó szikra tart engem is ezen az önemésztő, őrült pályán, ami az én fajtám része. Közben vadul "pótcselekszem": írok prózát, verset, haikut, faragok fát, csontot, rajzolok és legújabban színészkedek - természetesen csak szűk körben, szigorúan amatőr módon. Három dologra vagyok büszke az életemben minden maradék nélkül és teljes csodálattal: a három lányomra.