Lantos Tímea : Elpilledt a táj

2018.07.11. Lantos Tímea Vers 0
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Azon az estén

letérdelt a fáradt napkorong,

s míg várta, az éj elterítse

csillagmorzsás abroszát,

mézszínű búzaszálak közé szőtte

aranyló haját.

 

Azon az estén

édes-ború ittasan

imbolygott  a csended,

mint akác kelyhében

megrészegült bogár,

 lassan megszelídült ajkad,

s láztól bágyadtan elpilledt a táj.



Fotó: Béres Tímea

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:02 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!