Böröczki Mihály - Mityka : IDEÁT-ODAÁT

 

Mióta kérdi, faggatja az ember,

s a megoldáshoz nem az értelem kell,

nem találós kérdés, hogy ki segítsen,

a Buddha, Allah, a keresztény Isten,

 

vagy szél, a Nap, vagy valami más csillag,

s nincs senki köztük, aki földi hírt ad,

csak tűnődünk, vélt hangokat keresve,

s a kérdés velünk hal el sírba veszve.

 

Ha minden élőt tele tölt a lélek,

átnyúlik-e a holton túl az élet,

s ki tudja – ideát, vagy odaát jobb,

a hit kivégez minden valóságot.

 

Az ember nem csak bűnét gyónni térdel,

a templom csöndje békét köt  az ésszel,

de kérdőjel görbül a lélegzetben,

s a halál, amíg nem jön – hihetetlen.

 

Legutóbbi módosítás: 2018.03.28. @ 10:46 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.