Böröczki Mihály - Mityka : VÉTÓ

2017.10.04. Böröczki Mihály - Mityka Vers 3
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

A megbocsátás lődörög,

nincs felhő országom fölött,

nem porzik földem talp alatt,

legény októbert süt a Nap.

 

Ma megint öltek. Hallgatom,

ki lőtte jó kedvem agyon.

szétkürtölgetik a hibát

azon nyomban a médiák.

 

Egyedül tán az óceán

emel  vétót  a csönd jogán,

sót kínlódnak a könnyei,

 

és kék bolygónyi homlokán,

a gond redője oly sovány,

hogy bármit elhiszek neki.

Legutóbbi módosítás: 2017.10.04. @ 08:17 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.