Jagos István Róbert : Engem ki?

 

Elgörbült vén platánok,

többnapos koplalások,

előfent szenved-élek,

kiszáradt sárga éden.


Meglökött sárga hinta,

ujjatlan, vén tapintat.

Papírra űzött szavak,

rímekre váltott javak.


Vonatra mázolt jelek,

gyerekemlék: szekerek.

Folyton változó tájak,

városok, árvaházak.


Tiszába folyó Maros,

mindent kihányó habok.

Mindent felhányó exek,

árcsökkentett liszenszek.


Szájba suttogott sóhaj,

magam sem értett „Ó jaj!”,

züllött, éhező kezek.

Csonka padok, fáradt terek.


Barát egy gyűrött képen,

többször eldobott élet.

Többször meglopott halál.

Várok, de engem ki vár?


 

Legutóbbi módosítás: 2016.07.25. @ 16:58 :: Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 161 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.