Furcsa ez az éj
egyedül megint.
Az ágyra mellém
álmom vetít képet,
hűlt helyedre szépet
százszor és ezerszer,
de még mindig Téged –
csak épp mosollyal,
ahogy visszanézel
s ahogy ismerőn
vágysz felém újra
egyre közelebb –
furcsa ez az éj.
Bújj vissza
mellém!
Legutóbbi módosítás: 2016.01.30. @ 15:00 :: Thamássy Nagy Géza
