Lucskai Vincze : A fűzfának dőlt életem

félek    
             igen félek   
             és ki ne félne   
mert az élet korca    
             ott ahol a madzag   
             egyre jobban feszül   
ráncba szedett gatyák és pendelyek    
             ha elszakad   
                          mi lesz veletek  
                          ha elszakad   
             lesz hol keseregnetek   
lám a könyörgés már megfeszítve    
lehunyta szemét    
             és a vér   
             a vér csak hömpölyög a fájdalom hegyén   
váradon az üveghegyem    
             az andalgó körös part   
hol csellengtek velem a megtanult szavak    
                          most mind belém mar  
féltenek    
             igen féltenek   
a pokolban sűrűsödnek az írnokok    
             kit érdekel a fűzfának dőlt életem   
kit érdekel a templomom    
             és kit a szétmorzsolt üveghegyem   
    
2015.11.26

Legutóbbi módosítás: 2015.11.26. @ 18:57 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...