Bármennyire egyedül vagyok – ha folyamatos szavaid nem bélelik ki bensőm – bármennyire növekszik bennem falevélszőnyegével az évszak, mohásabb nem is lehetne szívem körül messzeséged. Puhább nem is lehetne emléke, feledése. Tágabb és többdimenziós nem is lehet más, csak Te [… Tovább]
Olvadt aranya csordul rá a Napnak Olvadt aranya csordul rá a Napnak,déli verő fényében fürdeti,ma még a lassult vér is lángra kaphat. Aranyló maszk. Mi dolgozik mögötte?A hűvös szépség jóságot takar,mely sugárzón visszavetül örökre? Vagy Nofretete-bronz, engedő lágyság,ám mégis [… Tovább]
Novembert süt a Nap, futnak a sugarak, a világ gyönyörű, új zöldet szül a fű, a határ szédeleg, friss rögök fénylenek, madárdalt vár a fül, csönd húrja hegedül, illegeti magát, tar bokor, kopasz ág, fény mossa a kezét, keresi levelét, [… Tovább]
