Lantos Tímea : Bebörtönzött szó

 

Törött tükörre szeplőt hint az alkony,

ha  ólmos léptekkel araszol, mint a halál.

Benne zúgsz szívemben,

akár izzó mécsestől bódultan zümmögő bogár.

 

Hiába hívsz apám…

Tompa most a testem,

s cserepesre száradt a bebörtönzött szó.

Talán, ha létezik Isten,

megvendégel minden átutazót.

 

Lebegj a szélben,

s virágporban fürödjön az álmod!

Sikíts szabadon,

ha az elszabott tegnapot látod.

 

Kócos felhők közt keresed a békét,

mint gyermek elgurult üveggolyót!

Rejts súlytalan kincseket zsebedbe,

s mosolyogj odaát!

Hisz itt minden ragacsos pókfonál.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2015.10.26. @ 05:11 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!