Böröczki Mihály - Mityka : Nyüsztörgés

Nyomtatás

Ahogy a rablánc, én is kiakadtam,

nem azért, mert hallom a rádióban,

hogy ki pusztul el, ki fürdik a jóban,

hogy millióknak nem jutott még szappan,

hogy úgy van nyomor, ahogy dáridó van.

Valami mástól émelyeg a gyomrom,

s a biztos koszthoz szoktatott valómban,

rám riogatják a televízióban,

hogy állig fegyver parancsol a fronton,

s az igazság meg elvérzik a szóban.

A háborúban ott tipeg egy kislány,

szép két szeméből kiijed a béke,

a józan észnek fogy a  menedéke,

a bűnösök sem férnek el egy listán,

s az ég is alig emlékszik a kékre.

Ám lehet, minden másképpen íródik,

és hályogos szeme a kamerának,

a látók is csak hunyorogva látnak,

mert eltakarja tőlük a valódit,

a pénzkötegbe csomagolt gyalázat.

Már bánom is, hogy nekikeseredtem,

a papír úgyse való már a szóra,

zord egyenruha les a bujdosóra,

s egy világ nézi megkeseredetten,

hogy kiknek üt-ver utolsót az óra.