Égre s földre tekeredve leng a szatócs bő szakálla,
villámot vonz fellegekbe, bolondgombát kalapjába!
Hamut szór vagy ruhát szaggat? Sirámokból merít erőt,
hízeleg, hol szállást adnak, de törvény sújt földművelőt!
Lába porzik, vasútszélen fügét lop fűzkosarába,
arany verődik zsebében…Ülne Krisztus szamarára?
Évszakot lép – panaszt tegyen: a Messiás hova késik?
Mózes hitet tört a hegyen, hisz Talmudra sem emlékszik!
Magva szerint: kiválasztott, „isten” előtt megkövezhet,
mert, ki Életet árasztott, nem lehet Ura köveknek!
Minek erdő, ősz falombja, május vágyott csicsergése?
Szaporodjék Síva dombja s mellé szüzek kesergése!
Savanyú a kapált szőlő? Egy – a Hatalom az édes,
Yehova Éj-útja hörgő holtak csontjától beszédes!
S ki mást pártol? Majmonidészt – s megkövetvén Nikodémuszt
idéz démonikus ítészt – Vénuszokról hintve rébuszt!
Képmutatás? Folyót rekeszt! A porhintést újra kezdi:
mosolya zárt börtönretesz, „glóriája” sábeszdekli.
Szó s Égi Rend: csillagoké. Árnyékvetők a planéták.
Sárgolyó a sárkányoké, de ki gyógyít vakot, bénát?
E kérdés szekérfordító igazmondást is követel!
Vér-ikont őriz Torinó s mire tanít az a lepel?!
Darwin elméje – kalitka, Lélek szabja meg az Utat,
evolúciónk szent titka: banánért majom sem ugat!
Az ördög ma vesztét érzi – fél világa virtuális.
Malmok kövét is kivérzi, jelszava: most ölj, de máris!
Míg pörög a keménykalap, Napszélt nem jósol a Tóra
s ahol állnak cirkuszfalak, szaporább – a diaszpóra!
Deklinált a vér, erőszak – Szószövetség csöve NATO
gyehennára csecsemőt rak: klónozott lesz Jack s Renátó?
Máglyát ki hord – egyre többet – hamvadhat-e szentelt ima?
Magvetőket s megvetőket égetne Vég-amnézia?
Tejúton, hol kecskét fejnek, Életfán levél sem terem.
Híre-hamva sincs keresztnek: ingyen-hurok a „kegyelem”!
Legutóbbi módosítás: 2015.05.19. @ 09:00 :: Pásztor Attila - Atyla
