Mottó
Részlet Bertha Bulcsu beszélgetéséből Illyés Gyulával
„…A falusi iparos maga volt a kultúrcsere. A legelőkelőbb bál Ozorán az iparoskör bálja volt. Iparosok, juhászok, béresgazdák együtt ültek. Már író voltam, Párizsból jöttem haza, de elhallgattam, ha egy iparos kezdett beszélni. Műveltek voltak. Mert mi a műveltség? Az ember árnyaltan meg tudja különböztetni a hamisat az igaztól. Aki a két kezéből megél, az nagyon független…”
Ozora
Laktak itt illírek, az őket leigázó kelták, majd a rómaiak. Pannónia jelentős része volt ez a település. Már az első királyunk által alapított pécsi püspökség határait megállapító, 1009-ben kelt okiratban is szerepel Ozora.
Neve eredetéről sok találgatás létezik.
Mocsaras vidék volt ez régen, a szláv uzor szó tó, láp, mocsár jelentéséből származhat a település neve: Uzor – Uzora – Ozora, ”uzra” nagyot, óriást is jelent.
További kutatások szerint:
uzor = mintakép, példakép. Mintaszerűen karbantartott vár vagy kastély, birtok.
Mondatba beillesztve: To je bíla nasa uzora, kako treba nase imovanje, da izgleda = „Ez volt a mi példaképünk, hogyan kell a mi birtokunknak kinéznie”.
uzor = felszántott föld. Tako izgleda moja uzora = „Így néz ki az én földem”.
zora – hajnal. Tamo szamo u zoru mozse raditi = „Ott csak hajnalban lehet dolgozni”.
U zoru je divan izgled = „Hajnalban nagyon szép a látkép “
A közkedvelt népi mondák egyike, hogy volt a várnak egy gyönyörű úrnője, akihez trubadúrok sóhaja szállt:
-„Ó, Zóra!” – a másik szerint aggódó édesapja siratta eképp’ eltűnt leányát; így kaphatta előbb a Vár, majd a település az Ozora nevet. Tény, hogy szokásaikat, temperamentumukat emlegetve, a nép nyelvén még ma is így mondják: „uzorai bicskások”.
A birtok és Vár első tulajdonosai viselték az Ozorai nevet, és amikor a családnak csak Borbála nevű leányörököse maradt, őt fiúsították. Zsigmond király kegyeltjének, a firenzei Filippó Scolarinak szolgálataiért Borbála keze mellé nevét is és birtokát is ajándékozták, aki Ozorai Pipó néven vonult be a történelembe, a várat várkastéllyá építtette és a vásárjoggal bíró településből virágzó mezővárost hozott létre, melyben olasz és magyar építészek dolgoztak, a kézművesek, mészárosok, molnárok, pékek és nagyszámú földműves alkotta lakosság száma a XV. században meghaladta az ezret.
A nemrég restaurált Vár körül ma is él a település, a sok-sok történelmi vihar elzúgott felette, természetesen nem minden nyom nélkül…
Ezekből a “nyomokból” ragadtam ki egy meghatározó korszakot, megkíséreltem emléket állítani szülőfalumnak, az ott élő egyszerű emberek küzdelmeiről.
Helyi letöltés:
Legutóbbi módosítás: 2019.07.10. @ 14:17 :: Adminguru
