A vershez
Szüless vágyaink éjszakáján,
szüless, ha kong a déli harang,
szüless hajnali gyöngyhullásban,
s akkor, ha alkonyodik a nap!
Csengjen kristálytisztán a dalod,
mint forrásé erdei tisztáson,
zúgj, mint a szél, ha üzenettel száll,
dobogj, mint szív dobog a kőben,
légy kenyér a szellem asztalán!
„Ha eljön ideje” a címe az új válogatott verseket tartalmazó könyvemnek. Marosvásárhelyen jelent meg ez év áprilisában, a Garabontzia kiadó gondozásában.
VERSEIMRŐL:
Nem vagyok biztos abban, hogy verset írok. Azt hiszem, régi és új érzelmeimet, gondolataimat vetem papírra csupán.
Mint dal a nép ajkán szól, úgy szeretnék szólni az olvasóhoz életről, halálról, szerelemről, bánatról, fűről, fáról, madarakról, nappalokról, éjszakákról, egyszerű szavakkal, érzelmekkel dúsítva, dallammal, ritmussal ékesítve.
Nem kutatom, hogy papírra vetett gondolataimnak mi lesz a sorsa, csak azt tudom, hogy számomra az írás feladat, amelyet örömmel teljesítek.
M. Simon Katalin
Ha eljön ideje…
Ki vet morzsát
az éhezőnek,
ha megkondul
a déli harang?
Ki vet ágyat
a csavargónak,
ha védtelen
az utcán marad?
Ha eljön ideje
az ölelésnek,
leszel te valakinek
titkolt vágya,
hogy két test-lélek
egyként érezzétek,
beteljesült, íme,
kettőtök álma?
Megjelent a Sepsiszentgyörgyön élő M. SIMON KATALIN kilencedik verskötete:
HA ELJÖN IDEJE
A könyv bemutatója a Besztercei Magyar Ház-ban lesz 2015. május 7-én, 18 órakor.
Zongorán közreműködik: Marta Andrei (BACIU MÁRTA)
A könyvet szerkesztette és a borítót tervezte: Adrian Magerusan
A kiadásért felel a Garabontzia kiadó – Marosvásárhely
Az eseményt szervezi és támogatja az
EMKE BESZTERCEI SZERVEZETE
Emlékező
Hűvös harmaton
éles fűszálak vágták
meztelen lábunk szárát,
sziszegtünk,
a lombok közül
napsugár lépett elénk,
mosolygott,
apró tenyerünkbe
illatos vargányát nyomott.
Viharban
Felhőket kerget,
lombokkal játszik a szél,
árnyékok, mint óriás madarak
űzik egymást a tó vizén.
Hullámok ringnak,
a partot táncra kérik,
és e fergeteges bálban a rigó
meg a csalogány énekel.
