Életem képe fekete-fehér.
Keresem a színeimet, melyeket
elhagytam?
(Vagy soha nem is voltak az enyémek?)
Színesre akarom festeni életem
szürke és szánalmasan unalmas
lapjait.
Nálam van a festék. Az ecset is.
Én vagyok a művész és a vászon is
Egyben.
——————————-
A kevesebb néha több – szokták mondani, de van úgy, hogy a kevesebbnél mégis több kell. Itt most ez a helyzet. Az alapgondolat lehetne jó, dacára, hogy néhányan már elsütötték, viszont nem tettél hozzá semmi olyat, amitől ne ez munkálna bennem: hol a vers? Hol a hatás? Hol a zene? Hol a zaj? Hol az ember?
Üdv: NHI
Legutóbbi módosítás: 2015.01.27. @ 12:02 :: Kovács Linda