Nagygyörgy Erzsébet : Öreg ház

Öreg háznak csontja ropog,
benne a szív alig dobog.
Zokognak az üres szobák,
gyászolnak a rongyos ruhák.
 
Kopott gramofon dallama,
régi titkokról vallana.
Álmában a poros parkett,
boldogan járja a valcert.
 
Csengettyű szól halkan, félve,
karácsonyi dalt zenélve.
Valami varázslat kéne,
egy új, szebb élet reménye…  
Legutóbbi módosítás: 2014.12.28. @ 17:33 :: Nagygyörgy Erzsébet
Szerző Nagygyörgy Erzsébet 166 Írás
Kedves Szerkesztőség, és Tagok! Köszönöm a bizalmat, és igyekszem rászolgálni. Irodalmat kedvelő, verseket írogató, ember vagyok. A lírai hangvételű írások állnak közelebb hozzám. Szeretem érezni, ahogy a vers homokszemei peregnek az ujjaim közül... Nagygyörgy Erzsébet