Kutatnám
Koosán Ildikó
Kutatnám mért van meggyötörve
kedvem e lélegzetnyi csöndbe’
ahol a perc fényét kerestem
ebben a júliusi estben;
a szó, amit ma idevártam
elszállt egy múlt idejű nyárban,
akit akkor még lázba hoztam
hol van az érintése mostan?
illatát e parttalan estén
ha volna is, ma hol keresném?
az évek súlyos, lomha teste
ábrándjaimat rég kikezdte
és tovább lépni innen nem hagy,
lehet a szándék bármilyen nagy;
mert lét, s a nemlét fintorában
irónia és áltatás van,
ha már az alkonyfény viháncol
a derült ég kihull a nyárból;
2014. augusztus 21.
Legutóbbi módosítás: 2014.08.21. @ 08:06 :: Koosán Ildikó
