A rendezőnek a film “egyetemességéért és a felejthetetlen élményért” odaítélt Un certain regard elnevezésű elismerést a zsűri elnöke, Pablo Trapero argentin filmrendező, forgatókönyvíró, producer adta át a Fesztiválpalota Debussy-termében rendezett ünnepélyes átadón. A közönség hosszú ovációval ünnepelte Mundruczó Kornélt, aki a forgatókönyv társszerzőjével, Wéber Kata színésznővel közösen vette át a díjat.
A rendező köszönetet mondott a cannes-i fesztiválnak, amiért meghívta legújabb filmjét a szerinte legjobb programba, valamint alkotótársainak és a több mint kétszáz kutyának, amelyekkel a Fehér Istent forgatta.
A 39 éves rendezőnek ez a hatodik filmje, és az ötödik, amely meghívást kapott a világ legrangosabb filmes találkozójának hivatalos programjába. Közülük a Delta 2008-ban elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díját.
A Fehér Isten magyar-német-svéd koprodukcióban készült, vezető producere Petrányi Viktória.
Mundruczó Kornél alkotása révén először szerepelt a Magyar Nemzeti Filmalap gyártási támogatásával készült játékfilm a cannes-i filmfesztiválon.
A film négylábú főszerepét, a Hagent alakító Body és Luke egyébként délután elnyerték a legjobb kutya alakításért járó Palm Dog-díjat (Kutya Pálma-díjat) is.
A cannes-i fesztivál hivatalos programját mintegy 1800 benevezett játékfilmből állították össze a szervezők. Az Un certain regard szekcióba a hivatalos versenyprogramhoz hasonlóan 18-20 filmet válogat be Thierry Frémaux művészeti igazgató. Idén 20 film kapott meghívást.
Az önálló szekciót 1978-ban alapította Gilles Jacob, a fesztivál akkor újonnan kinevezett igazgatója, jelenlegi elnöke a filmnyelvet megújító filmek bemutatására. A program alapvető célja kezdetekben az volt, hogy elsősorban még ismeretlen, fiatal filmesek eredeti és alternatív alkotásainak nemzetközi elismertetését és forgalmazásba kerülését elősegítse. A szekcióba meghívott filmek között sokáig nem is osztottak díjakat.
A válogatás legjobbjának odaítélhető elismerést 1998-ban Un certain regard díj elnevezéssel alapította a fesztivál. Ezt egy filmrendezőkből és filmes szakemberekből álló nemzetközi zsűri ítéli oda. A díjjal járó 30 ezer euró (9,3 millió forint) – amelyet 2005 óta a Fondation Groupama Gan ajánl fel – a film francia forgalmazóját illeti.
A fődíj mellett a zsűri két másik filmet is jutalmazott: a zsűri díját Ruben Östlund svéd rendező Turist című vígjátékának, a különdíjat pedig Wim Wenders dokumentumfilmjének Sebastiao Salgado brazil fotóművészről ítélték oda.
Ezenkívül Ensemble (együttes) díjat kapott a Party girl című film francia rendezőtriója, Marie Amachoukeli, Claire Burger és Samuel Theis. A legjobb alakításért pedig Davil Gulpilil ausztrál színészt jutalmazták, aki Rolf de Heer rendező Charlie’s country című filmjének főszerepét játssza.
Az Un certain regard a művészfilmek kategóriájának számít, de a résztvevők nem feltétlenül a legfiatalabb korosztályhoz tartoznak és nem kevésbé ismertek, mint a hivatalos versenyprogramba meghívott alkotók. Idén például ebben a szekcióban mutatják be Mathieu Amalric francia színész-rendező legújabb filmjét, valamint Ryan Gosling kanadai és Asia Argento olasz színészek rendezéseit.
MTI
filmtekercs.hu
Fehér isten, 2014, Un Certain Regard, kategória fődíj
Szelíd teremtés, 2010, hivatalos versenyprogram
Delta, 2008, hivatalos versenyprogram, Fipresci-díj
Johanna, 2005, Un Certain Regard
Kis Apokrif, No. 2, 2004, Cinefondation (kisfilm)
A 78-as Szent Johannája, 2003, Rendezők Kéthete (kisfilm)
Filmelőzetes
(A film hazai bemutatója június 12-én lesz.)
„A legrégebbi szövetségek is felbomolhatnak. A hosszú békét is követheti háború.
Az ember legjobb barátja a kutya: de ha rosszul bánik vele, a hű társ a gazdája ellen fordulhat. És mert erősebb, gyorsabb, vadabb nála, nagyon veszélyes ellenfél válhat belőle.
Egy új rendelet szerint a korcsokat be kell jelenteni, minden példányt összeírnak, amelyik nem fajtiszta. Dániel viszont nem akar súlyos ebadót fizetni átmenetileg nála lakó lánya kedvencéért, Hágenért. A kislány hiába tiltakozik, kidobja a kutyát. Míg Lili egyre kétségbeesettebben keresi az állatot, az egyre borzasztóbb helyekre sodródik. Egy kóbor falka tagja lesz, harci kutyává képezik ki, viadalokon fogadnak rá, majd a sintérek fogják el.
Amikor az egyre dühösebb négylábúnak sikerül kiszabadulnia a rács mögül, társai követik, és elözönlik Budapest utcáit. Aki valaha ártott nekik, meglakol.
De a régi gazdi nem adja fel. Ő szembe akar nézni egykori barátjával, még akkor is, ha az addigra félelmetes, pusztító fenevad lett.”
Mundruczó Kornél és a film két főszereplője, Psotta Zsófia, valamint Body Cannesben
Regis Duvignau (Reuters)
„Kegyetlen és gyönyörű” parabolaként írta le a The New York Times művészeti blogja Mundruczó Kornél Fehér Isten című, a cannes-i filmfesztiválon a kritikusok körében nagy sikert aratott alkotását egy kislányról, a tőle elszakított kutyájáról és a kutyák félelmetes lázadásáról.
A filmet az Un Certain Regard szekcióban vetítették, amelybe olyan munkákat hívnak meg, amelyek a fesztivál versenyprogramjánál „kalandosabbak”. A melodrámából hallucinációba váltó Fehér Isten ilyen film – írta az amerikai napilap újságírója, aki Cannes-ban a film megtekintését követő napon interjút készített a 39 esztendős rendezővel.
„A címre nem hangzik el magyarázat, de egyszerre utal arra, ahogy a kutyák az emberekre tekintenek, valamint a fehér faj önteltségére. Amikor a Fehér Istenben kitör a kutyák felkelése, és végigrohannak a város utcáin ledöntve a korlátokat és beleharapva az őket megütő emberi kezekbe, a film világos politikai metaforába csap át” –fogalmazott a szerző, aki megjegyezte, hogy a különlegesen megkoreografált jelenetek, a kiürült utcákra kirajzó kutyák, egy másik, nem emberi áradat képét is előhívják, a Z világháborúban vagy a The Walking Dead tévésorozatban megjelenő zombi apokalipszisét. “Attól eltekintve, hogy a kutyák nem halottak és kiéhezettek: őket a bosszú hajtja” – fűzte hozzá.
Az újságíró kitért arra is, hogy Mundruczó nagy hangsúlyt fektetett a filmben szereplő több száz kutya kiválasztására. A tapasztalt trénerek tanácsa ellenére nem fajtiszta kutyákkal dolgozott, és a produkció befejezése után stábjával együtt örökbefogadási programot indított, amelynek köszönhetően minden ebnek otthont találtak.
A Reuters hírügynökség szerdai cikkében a film cannes-i sikeréről tudósítva azt emelte ki, hogy számítógépes animáció helyett a magyar rendező élő állatokkal forgatott, ami még rendkívülibbé teszi az alkotást. Will Russell a film sokkoló nyitó jelenetét leírva idézte fel a Budapest elnéptelenedett utcáin őrjöngő több mint kétszáz kutya képét.
A produkció hollywoodi kutyatrénere, Teresa Ann Williams – aki Halász Árpád magyar trénerrel együtt készítette fel az állatszereplőket a forgatásra – a hírügynökségnek elárulta, hogy számára is „hallatlan dolognak tűnt rávenni 200-250 kutyát, hogy együtt rohanjanak át Budapesten”.
Mundruczó Kornél azonban arról beszélt Russellnek: a számítógépes képek azt illusztrálták volna, hogy az emberek mit gondolnak az állatok érzelmeiről, és emiatt az már sokkal inkább az emberekről szólt volna. Úgy érezte, az olyan típusú számítógépes animáció, amellyel a Pi életében keltették életre a tigrist, egyszerűen nem működött volna a kutyáját, Hagent kereső kislány történetében.
A rendező azt is elmondta: a film a szemében Európa kemény kritikája, „mert ezen a melodrámán keresztül, illetve ennek a kutyáját kereső kislánynak a történetén keresztül az ember megérti a minden kisebbséget, minden szegény embert ábrázoló metaforát”.
MTI
filmtekercs.hu
Életműdíj Zsigmond Vilmosnak
Életműdíjjal ismerték el Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar operatőr munkásságát a 67. cannes-i filmfesztiválon.Az Egyesült Államokban élő magyar származású művész péntek este vette át a Pierre Angenieux-ről elnevezett, tavaly alapított operatőri életműdíjat a tiszteletére rendezett ünnepségen.
A cannes-i Fesztiválpalota Bunuel termében rendezett ünnepélyes átadón többek között Catherine Deneuve francia filmszínésznő és Jerry Schatzberg amerikai rendező köszöntötte Zsigmond Vilmost. Woody Allen és Robert de Niro videóüzenetet küldött, Isabelle Huppert pedig levélben méltatta az operatőrt.
Az 1930-ban Szegeden született Zsigmond Vilmos Budapesten tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Eleinte tévéfilmekben és kis költségvetésű mozifilmekben dolgozott. Hollywoodi karrierje azután indult be, hogy Robert Altmannal együtt dolgozott a McCabe és Mrs Miller című filmen. Ezt követően a világ egyik legkeresettebb nemzetközi operatőre lett.
Többek között John Boormannal, Woody Allennel, Brian De Palmával, Steven Spielberggel, Jerry Schatzberggel és Michael Ciminóval is együtt dolgozott hollywoodi karrierje során. Az Amerikai Filmakadémiától Zsigmond Vilmos Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című sci-fijének fényképezésért vehette át az Oscar-díjat 1978-ban. Egy évvel később A szarvasvadász, 1985-ben A folyó, 2006-ban pedig a Fekete Dália című filmmel jelölték ismét Oscarra. Megkapta az Amerikai Operatőrök Társaságának (ASC) életműdíját és A szarvasvadászért a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését is.
kronika.ro
Legutóbbi módosítás: 2019.11.19. @ 09:16 :: H.Pulai Éva
