Seres László : Bűn-Bak

2014.02.21. Seres László Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
„…amikor tisztátalant keresünk, hogy tisztának láttassunk…”

 

 

 

Hordta korának összes bűnét.
Rászabták, mit el se követett.
Elátkozták, vértanú volt,
hős, mártír,
áldozat, vétkes.
Minden, ami kellett.

 

Utálta a gravitációt.
Se fel, se le nem vágyott.

 

Tömegbe lövetett,
tömeg volt, ha lőtték.
Önmagáért puszta 
kézzel harcolt 
a lelkiismerettel.

 

Elesett, bár élhetett volna,
s feltámadt, mikor megölték. 

 

Tehette, hisz   
se apja, se anyja nem volt.
Még meg se született,
már lehetett húsz,
vagy…harmincéves.

 

(Kép: Lizák Pálma honlapja)

Legutóbbi módosítás: 2014.02.21. @ 18:18 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.