Csupán a költő
A világ mulandóság,
emberek születnek, élnek,
milliókat és téged
elhagy egyszer a lélek,
kóborol szüntelen,
pokol-mélytől az égig,
végül a tenger-ölelésig.
Csupán a költő
repül szárnyak nélkül
át a siralomvölgy felett
teremtő ágain a gondolatnak
a véghetetlen tér-időbe,
szent lankáin ott megleled
versbe, dalokba beleszőve.
Koosán Ildikó
Numai poetul
Lumea toată-i trecătoare,
Oamenii se trec şi mor
Ca şi miile, de unde,
Ca un suflet le pătrunde,
Treierând necontenit
Sânul mării infinit.
Numai poetul,
Ca păsări ce zboară
Deasupra valurilor,
Trece peste nemărginirea timpurilui:
În ramurile găndului,
În sfintele lunci,
Unde păsări ca el
Se-ntrec în cântări.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
