másnapos, szokásos
arra ébredsz, hogy bedugod
a gépet, jack nicholson tartja
szóval még mindig a képet,
a farkas című film lement
egy éjszaka alatt, míg
te aludtál.
elmaradt hát
a kegyelem, üdvösség,
kedvesség, párnacsata,
köszöntés, egy zombie
a kézbe harap
holdsipkás karéj
türkiz bébiruhára varrva,
benne kisbaba,
arca olyan mint én
a tegnapi ebédet
beitta a takaró, halszag,
sültkrumpli és
érzed az idillt zárja,
hogy reggelre csak
ideérsz
félszemű katicás
esernyő alatt elvonuló
gyerekcsapat,
és tejeskávényi idő,
hogy jacket szüneteltesd
helyette farkas-éretté
képzelj egy fülcimpát,
ahova belerágható
ez itt, mellkas-éretté
lettek úgyis álmaid
———————————————————–
Anna, most használsz írásjeleket, vagy nem? Így is, úgy is… olyan félig üres – félig telt állapot…
Ezeket a részeket nem igazán értem. Nekem, képzavar…
és
érzed az idillt zárja,
hogy reggelre csak
ideérsz——— mert itt mi zárja az idillt…? halszag, sültkrumpli?
helyette farkas-éretté
képzelj egy fülcimpát,—farkas-érett fülcimpa… Nos, feladtad a leckét….
ahova belerágható
ez itt, mellkas-éretté—mellkas-érett álmok? – próbálok élni, gondolkodni a költői szabadsággal… de vannak gondolatok, képek… amit képtelen vagyok elképzelni…
lettek úgyis álmaid
…és megint itt egy jó vers, és „agyoncsapod” a végét… vagyis néha „belevágsz”, majd otthagysz…
Gondold végig, Anna…
Hajnal
Legutóbbi módosítás: 2013.11.05. @ 07:00 :: Marthi Anna