Jagos István Róbert : Csillaghalál

2013.11.06. Jagos István Róbert Vers 19
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Messze mentél. Túl messzire mentél.

Csak kellene nekem több is ennél.

Szavaid, a nyelved, a véres húsod.

A szádon kiszáradt, érdes rúzsod.

 

Messze mentél. Túl messzire mentél.

Én meg maradtam itt, felkent szentté.

És magam felé hajlik két kezem.

Jó amikor vérzem. Ha vétkezem.

 

Messze mentél. Túl messzire mentél.

Puffad a sár, mégis szebb a szebbnél.

Kerubok szeme kísért az úton.

Veled szerettem alvadt tejúton.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.11.06. @ 16:16 :: Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 161 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.