2013. október
Szűz hóruhás, hűs hajnal
vigyáz, a félsz benned bomlik,
szétterül a dobbanás, csobbanás
nesz int, lebben, lobogva
rémlik benned, meztelen
csend ül, figyel szívedben,
hallgat az elme, zizzen a
a jég, a semmiről is csak
tétován beszél, nem áradó
a lét, nem ígér testet a reggel,
zord igét didereg a dermedt
dér, kékül a tér, kékül a lég,
s te csúszol a szélben, csak ringsz,
csak ringsz, messze még… míg
be nem szív egy nyikorgó lék
részegülten…
… s itt véget ér a meséd.
Legutóbbi módosítás: 2013.10.23. @ 17:43 :: Vajdics Krisztina
