„Ez az elismerés nagyon sokat segít abban, hogy ez az alkotás Európában a mozifilmek forgalmazásában eljusson minél több emberhez. Számunkra ez az értelme egy ilyen nemzetközi koprodukciónak, amelyben német-magyar-osztrák-francia pénzekkel támogatva sikerült megalkotnunk egy európai filmet” – mondta Sőth Sándor, aki a cseh fürdővárosban megrendezett filmünnep díjátadóján az alkotók nevében átvette az elismerést.
A Magyar Filmunió szerint a fesztivál 1946-ig visszanyúló történetében először kapta magyar játékfilm a fődíjat. Ez a fesztivál a közép-európai régió legnagyobb és egyetlen A-kategóriás filmszemléje. Az Agnieszka Holland lengyel filmrendező által vezetett nemzetközi zsűri szerint A nagy füzet „háború nélküli háborús film”.
A nemzetközi szereplőgárdát felvonultató A nagy füzet magyar-francia-ausztriai koprodukció, és az első olyan film, amelyet az új Magyar Nemzeti Filmalap – 180 millió forintos – támogatásával kezdtek el forgatni. Az új magyar filmnek ez volt a világpremierje.
A film a második világháború idején egy határszéli faluban a nagymamánál nevelkedő és a könyörtelen világban túlélni igyekvő ikerpár megrázó története. A fődíjjal 25 ezer dolláros pénzjutalom is jár.
A fesztivál díszvendége, Oliver Stone Oscar-díjas amerikai rendező és forgatókönyvíró a záróesten átvette a világ filmművészetéhez való hozzájárulásáért neki ítélt Kristály Glóbuszt. Az amerikai producer az Éjféli expressz című film forgatókönyvéért 1979-ben kapott először Oscar-díjat. A fesztivál nézői egy válogatás keretében ízelítőt kapnak Stone legjobb filmjeiből.
Ugyanilyen elismerésben részesült csütörtökön Theodor Pistek akadémiai festőművész, aki Milos Forman cseh származású világhírű amerikai rendező filmszereplőinek legfőbb kosztümtervezője. A nyitóesten John Travolta, legendás amerikai filmszínész kapott éltművéért Kristály Glóbuszt.
MTI
Molnár Piroska, Gyémánt András és Gyémánt László (Fotó: Dobos Tamás)
Az új magyar filmnek ez volt a világpremierje.
A film egy ikerpárról szól, akik a háború miatt vidéki nagyanyjukhoz kerülnek, ahol a túlélés érdekében elzárkóznak a felnőttektől, és saját, sokszor könyörtelen szabályaik szerint alakítják életüket. Az alkotást valószínűleg kimérten szikárnak szánták, de simán élettelen lett. Hogy miért?
„Agota Kristof A nagy füzet című regényében rövid, egyszerű, kegyetlen mondatokból tárul fel két ikerfiú szövevényes belső világa. Két gyereké, akik a háború embertelenségével, a felnőttek morális züllésével szemben kialakítják saját, kőkemény erkölcsi törvényeken alapuló szabályrendszerüket, ami segít nekik abban, hogy ne eméssze el őket is a körülöttük egyre terjedő rothadás. Megedzik a testüket és a lelküket, bármit túlélnek, és ha kell, halált is osztanak.
Ulrich Thomsen és Sabin Tambrea (Fotó: Dobos Tamás)
Amikor a szentimentális Koltai Lajos adaptálta a Sorstalanság szenvtelen prózáját, előre sejthető volt, hogy belebukik, arra viszont minden esély megvolt, hogy a lélektani érdeklődésű, filmjeiben a bűn fajtáit piszkáló Szász János meg tudja ragadni Kristof világának lényegét. Akár igazi nagy film is lehetett volna A nagy füzet. Sajnos nem lett az, mert Szász egy erős rendezői koncepciót nélkülöző, óvatoskodó filmet csinált, ami sem azt nem adja vissza, amitől a regény különleges, sem olyan további rétegei nincsenek, amelyek az alapanyagtól függetlenül megálló, izgalmas alkotássá tennék.
Már a történet konkrét időbe és térbe helyezése sem tett jót a filmnek: míg a regény egy meg nem határozott háború alatt, egy meg nem nevezett határ menti faluban játszódik, és így rögtön általános érvényű, Szász náci katonákat, deportált zsidókat, füstölő kéményű haláltábort mutat. Persze nem lett volna könnyű egy absztrakt térben és időben működtetni a cselekményt, de a film egészét jól jellemzi ez a földre lerángató, konkretizáló attitűd, ami végeredményben megakadályozza, hogy lélegezni kezdjen, életre keljen a történet.”
Bujdosó Bori
[origo]
Forrás:
MTI
[origo]
filmtekercs.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.11.19. @ 09:16 :: H.Pulai Éva
