Radno Gyorgy : Beszél a város

 

 

 

A repkedő madarak oly boldogok,

mint bohóc halak, ritmust vernek nyomok,

hallod? …zajt zúgva zümmög a város,

engedem a szellőt, mert tüzet tárok.

 

Fülemben ezer éj éneke sző terhet,

mintha csak zúgna csigaháznyi cserfet,

elmarad a dal, mindenki mást mesél,

csak földi felhők habos csendje zenél.

 

Meleg van, nyitott ablak szárnya repdes,

puha posztó rabságból eget verdes,

csak csendben csoszog egy kora esti zajt

a falról folyó fény… senkit nem zavart.

 

Ásít a repedés, látsz pőre falat,

rég megállt, tovább már nem szalad,

nyugalma nyáresti fülledt pletyka,

sikkant a csitt… borral tartott kvaterka.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.06.27. @ 06:11 :: Radno Gyorgy

Szerző Radno Gyorgy 139 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...