Monológ, dialóg, trialóg

Monológ, dialóg, trialóg

 

 

 

… és csillagok születtek, bennük a türelmesen várakozó atommagok táncra perdültek, átalakultak a mindenható törvények vezényelte szabályosság szerint. „A Nap, mely körül kering, és amelytől függ az a sok bolygó, úgy meg tud érlelni egy fürt szőlőt, mintha semmi más dolga nem is lenne.” *

 

— Megtagadom a létem bizonyítékát az embertől, mert a bizonyíték érvénytelenítené a hitet, és hit nélkül semmi vagyok! — mondá Isten.

— Ha az embernek meg kell indokolnia valamivel a hitét, az automatikusan gyengíti a meggyőződését! — mondta a Gondolkodó, majd gondolkodott tovább. — Ha lenne konkrét, kézzel fogható bizonyíték a létezésére, akkor sem kedvelnék egy ilyen narcisztikus, őrült istent. Nem tudnám elfogadni, hogy egy mindenható és bölcs isten csak ezt a fájdalmasan önpusztító világot volt képes megteremteni. Ha ő alkotta volna, az derülne ki, hogy vagy nem mindenható, vagy egy ostoba és szeszélyes alak, aki a teremtés után mosta kezeit és elhúzott a fenébe. Miféle szülő bünteti szenvedéssel, halállal és örök kárhozattal szófogadatlan gyermekét?

Ekkor a Költő papírt vett elő:

 

Kitaláltunk erényt és bűnt,

Hogy szembesüléstől védjenek.

A tudat minden dolog mércéje,

És minden gondolatnyi idejű.

 

— … — és Isten nem monda többé semmit.

 

 

 

*Galileo Galilei

 

29látogató,3mai

Szerző Ady Ágota Melinda 100 írás
Semmit sem lehet elmondani, így hát mindig lehet még több szót ejteni róla...

22 Komment

  1. A bizonyíthatóság nem változtatná meg a lényeget. Hit volt és az is maradna. Csak másfajta hit, mint a 2*2=4.

    Akkor mi a meggyőződés? Egy fokozat a hit felé. Az egyik tipusú hit felé. Amikor tudom, miért hiszem, mi bizonyítja az állítást, amelyet szem előtt tartok, ha esetleg felmerül egy kétely. A másik (nem meggyőződés alapú) hit esetén egy felmerülő esetleges cáfolat komoly stresszállapotot hoz létre. Kísérletileg bizonyítható. A meggyőződés alapúnál nem akkora.

  2. Éppen ezért nem hiszek a te meghatározásodban. (Neked attól még van jogon hinni benne, ahogyan nekem is egy van jogom másikban).

    Nos szerintem a hit mindazon ismereteink (törvények, elméletek, stb.) összessége, amelyeket megkérdőjelezhetetleneknek tartunk. Lehetnek Isteniek és emberiek. Hit számomra a 2*2=4, édesanyám egy jó anya, a heliocentrizmus, az anyag-energia megmaradása, hogy csak földi példáknál maradjak. Eszembe se jutna megkérdőjelezni, s ha valami logikai ellentmondásba kerülne ezen állításokkal, kapásból elutasítanám:Kizárt!
    A hit nem dichotómia kérdése vagy van, vagy nincs, hanem léteznek fokozatok. (Különben ellentmondásos kijelentés lenne: “Erős a hite.” Mennyire erős a hitem? Az újabb bizonyítékok csak megerősítenék hitemet.

    Az én logikám szerint a meggyőződés alakulhat hitté. Egykor talán kételkedtem abban, hogy 2*2=(mindig)4 , ma már az illető érveit meg sem hallgatnám. Hiszem, hogy ez megkérdőjelezhetetlen.

    Vandra Ferenc az édesapám. Ez számomra hit, megkérdőjelezhetetlen. Sohasem próbálta senki bizonyítani se cáfolni. Bizonyíthatnám. Minek? Nem meggyőződésen alapul. De attól, hogy elvégeznék egy apasági tesztet, csak annyit mondhatnék: Ugye megmondtam?

  3. Nos, sejtettem, hogy ebből definíciós vita lesz.

    “A hit olyan “isteni” vagy EGYÉB törvények, dogmák és elméletek feltételek nélküli elfogadása, amelyeket semmilyen módon nem lehet bizonyítani, igazolni, kivéve önmagával a hittel.”

    Nos, elismered nemcsak Isteni, hanem EGYÉB törvények is tartozhatnak a hit kategóriájába. Mi lesz, ha egyikről kiderül, bizonyítható? (Netán cáfolható…- Ilyen volt a geocentrikus világnézet… ) Nos akkor most már meggyőződés? Akkor az netán több, hiszen nemcsak hinni tudok benne, hanem bizonyítani is lehet? Továbbra is hiszem, hogy az a bizonyítás, amit nem személyesen végeztem el, az helyes. Mert hiszek a tudományos bizonyításnak. Ez is hit.

    A nem bizonyítható hit mindig magában hordozza a tévedés lehetőségét. Az Unitáriusok hiszik, hogy “egy az Isten” a katolikusok hisznek a Szentháromságban. Mindkettő egyidejűleg nem lehet igaz. De hinni lehet mindkettőben. De nem egyidejűleg.

    A Megváltó megjelent a Földön, és hozta Isten létezésének bizonyítékát. Feltámadásával. Nos ettől nem lehetett “jobban” hinni az Isten létezését, mint azelőtt?

    (Folyt köv)

  4. Monda biz’ a’! Csak nem hallá a tudás. A hit meg éppen, mindig akkor aluda. A tudás a hit mostoha testvére vala, az ma is, és lőn.
    A tudás nem érvényteleníté a hitet. Fordítva nem biztos a tétel.
    A költő idealista vala! Nem minden gondolatnyi idejű ugyanis! Vannak a gondolatnál lényegesen rövidebb élettartamok is: pl a femtosec (tíz a mínusz tizenötödiken). De ez az időtartam végtelennek tűnik a yocto-lények világában (ők csak tíz a mínusz huszonnegyediken másodpercig élnek)

  5. A földi halandó számára minden hitkérdés. Elhiszem, hogy a fizikusok tudják igazolni a kvantumelméletet, és el kell hinnem, hogy a látszat ellenére a föld kering a nap körül, mert ezt tanítják azok az emberek, akiknek hiszek, már kiskorom óta, vagy mert olyan valószerű, hogy sok ember hiszi…
    A meggyőződés nem azonos a tudással, nem bizonyosság. A tudomány bizonyítékai sokak számára csak egy zárt rendszerben való kísérletek reprodukálhatóságát jelenti, vagyis magának az elméletnek az igazolása meghaladja képességeiket, de a következmények konzekvensen létrejönnek, így egyszerűen beláthatónak tűnnek, de elfogadásuk hitkérdéssé válik, hiszen közvetlenül nem mindenki számára érzékelhetők, empirikus úton nem igazolhatók.
    A vallásos meggyőződés nem bizonyítékokon alapszik, hanem a hiten. A hit, és a meggyőződés nem ellentéte egymásnak. A meggyőződés nem más, mint a vállalt elkötelezettség, legyen az tudomány, vagy vallásos hit, vagy hit bármiben, amiben jó hinni, vagy értelmet találni.
    Kellenek a kapaszkodók, hogy helyet találjunk magunknak a földi létben…

  6. #9
    A hit olyan “isteni” vagy egyéb törvények, dogmák és elméletek feltételek nélküli elfogadása, amelyeket semmilyen módon nem lehet bizonyítani, igazolni, kivéve önmagával a hittel. Itt rugaszkodik el a logikától, szakad le a természettudományos bizonyításokkal alátámasztott meggyőződésektől.
    (Az nem biztos, hogy a hívő emberek ezt a logikával ellentmondó ragaszkodást mindig hamis dolgok iránt érzik.)
    No, számomra ez a hit definíciója, és ezért nem értem, amikor többféle hitről beszélsz, Attila. Amit te “tudat által szűrt hitnek nevezel”, az nem hit, hanem meggyőződés. Szerintem.
    “Hinni abban is lehet, amit értünk.”
    Minden hívő ember megalapozottnak, önmaga és mások által is érthetőnek érzi a hitét, és ez az érzése nemhogy ütközne a társadalmi szokásokkal és elvárásokkal, hanem sokszor éppenséggel találkozik velük.
    “Ha e hitet a meggyőződés megerősíti, attól nem lesz több?”
    A fentebb leírtak szerint ez a kérdés ellentmondást tartalmaz. A hit és a meggyőződés két különböző dolog.
    Hinni olyasmiben hiszünk, amire nincs konkrét bizonyítékunk, viszont a meggyőződés mindig bizonyításon alapszik.
    Én köszönöm, hogy megosztottad a “kekeckedésedet” és “tamáskodásodat”, Attila! 🙂

  7. Hmm… Egész sor gondolatmenetet indítottál el bennem, mely talán egy írást-elmélkedést is megérdemelne…
    Az ember egy életen át próbál többé-kevésbé megfelelni az isteni elvárásoknak az erény-bűn dichotómiában, s ezeket az ember alkotta? Érdekes vélemény.

    A bizonyíték érvényteleníti a hitet… Hmmm… Attól függ milyen jellegű hitet. Van amelyiket megerősít.

    vélemény
    saját vélemény
    (attitűd) attitűd
    Meggyőződés
    hit másfajta hit

    nehéz e kétfajta hitet grafikusan szemléltetni… Egyik tudat által szűrt, a másik nem… Az isten azt szeretné, ha meggyőződés nélkül hinnénk benne? “Ezt hinni és nem érteni kell!” Hinni abban is lehet, amit értünk…. Miért több a másik?
    Hiteink jó részét akkor oltották belénk, amikor még szinte gügyögni s alig tudtunk. Ha e hitet a meggyőződés megerősíti, attól nem lesz több?
    Értem én, hogy a hit legyen oly erős, hogy a kételynek ne legyen helye. Az, az igazi… Talán. És lehet annál is több, ha meggyőződés erősíti.

    Ettől A KEKECKEDÉSTŐL ÉS TAMÁSKODÁSTÓL FÜGGETLENÜL köszönöm a bennem ébresztett gondolatokat.

  8. Antropomorf. Nem is lehet más.
    Ha az ember – narcisztikus őrültként – alkot erényt és bűnt, nem csoda, ha ostobának és szeszélyesnek tűnik …
    S a világ, melyet önnön képére igyekszik alakítani, fájdalmas és önpusztító.
    A lélektan nyelvére fordítva; projekció.
    Egyébként …pontos, tetszik. 🙂

Hagyj üzenetet