Bátai Tibor : Lett volna esély

 

                                                              Bölcs asszonyok megértő türelmével

                                                              kezel első találkozásunk óta.

                                                              Szemrehányásokkal soha nem illet.

                                                              Igaz, tulajdonképpen nincs is nehéz

 

                                                              dolga velem. Kezdettől érezheti:

                                                              hatalma korlátlan fölöttem. Vele

                                                              élek, vele hálok, és ha rajtam áll

                                                              majd, ott lesz ő is, mikor le kell fogni

 

                                                              szemem. A hullámzásoktól persze nem

                                                              mentes a mi viszonyunk sem. Még az is

                                                              előfordul: átsunnyogok előle

                                                              a másik oldalra, ha alkalmatlan

 

                                                              időben jön szembe az utcán. Bízunk

                                                              egymásban így is — tudjuk: a hűtlenség

                                                              gyanúja irreleváns és méltatlan

                                                              lenne egy ilyen kapcsolathoz. Az sem

 

                                                              zavarja, hogy noha összekötöttük

                                                              sorsunk, a magamé az enyém maradt.

                                                              Ha módomban állna ennyi év után,

                                                              éppen ezen változtatnék. Feltétel

 

                                                              nélkül adtam át magam, de sohasem

                                                              teljesen. Hozzá bútoroztam csupán,

                                                              pedig lett volna esély az elején

                                                              (elpackáztam!): életem benne éljem.

 

                                                              A versben.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.05.24. @ 15:26 :: Bátai Tibor
Szerző Bátai Tibor 369 Írás
1969-ben, még gimnazistaként vetettem papírra az első szét nem tépett versszerű sorokat, és 1974-ben Vasy Gézának köszönhetően már megjelenés előtt álltam egy folyóirat irodalmi mellékletében. A szerkesztőségi cenzor azonban több írásomat kifejezetten rendszerellenesnek minősítette, így „letiltottak”. Ez annyira megviselt, hogy ’88/89-ig gyakorlatilag egy árva sort sem írtam. Akkor azonban kiderült, hogy mégsem sikerült kigyógyulnom az írásból. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Eddig két nyomtatott kötetem jelent meg, az első 1996-ban, az Auktornál, Égtájak merőlegesén, a második 1998-ban, a Codex Printnél, A gyújtópont tökélye címmel. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az internetes irodalmi oldalak közül rendszeresen publikálok az ARTpresszóban, az alkoTÓházban, a Dokkon, a Héttoronyban, a Lenolaj kulturális online műhelyben, A Hetedik online irodalmi és kulturális folyóiratban, a Holdkatlanban és a 2018-ban Litera-Túra címmel elindult online művészeti folyóiratban. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ 2012 novemberében Stációk, valamint Palackposta címmel, Pethes Mária, illetve Szokolay Zoltán előszavával két elektronikus kötetem látott napvilágot az E-book Könyvház és Kiadó gondozásában. Platónról, több ülésben című versciklusom néhány darabja megjelent a Stádium folyóirat 2013. évi számaiban. A Búvópatak 2016. júniusi és júliusi számaiban szintén megjelent két írásom. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ ∙A Héttorony szerkesztőségének döntése alapján líra kategóriában 2014-ben elnyertem az internetes irodalmi magazint alapító Verő Lászlóról elnevezett, évente kiosztott díjat. 2018 áprilisában átvehettem az A Hetedik szerkesztőségének elismerő oklevelét a 2018. évi József Attila Vers-Dal Fesztiválra küldött verseim kiemelkedő színvonaláért. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az elmúlt években több mint húsz versem került fel szerb fordításban is a Szabadkán élő Fehér Illés Ezüst híd – Srebrni most címmel működtetett kétnyelvű műfordítói blogjára.