…miért zakatol a szív
éjjeleknek éjjelén?
Nyugodni kél az ember,
ülök ágyam peremén…
Csodálatos sötétség,
ragyog minden csillag…
Behunyom szemeim,
Te most is velem vagy.
Messze még a hajnal,
csak peregnek az órák…
Téged nézve mindig
percekként suhannak át…
Örökké a valóság?
Megélném még párszor!
Bár már alig látok
a szörny? fáradtságtól…
De szemed éltet még,
s ha elmélyed az ember…
Megfert?zöl s kérem;
lássalak még egyszer!
Mert nem kell nekem más,
csak az éltet? er?,
mi szemeden keresztül
lelkedb?l tör el?…
Legutóbbi módosítás: 2012.08.24. @ 14:53 :: Furuglyás René