dudás sándor : Állunk a Tiszánál

(a kép saját alkotás)

 

 

Állunk a Tiszánál. Mell?led

költözöm

a parti fákba, k?-mellvédbe,

a folyó lusta hullámaiba.

 

Lombok áttetsz? zöldjéb?l

ragyogok

feléd. Ágaim között elbújt

madarak trillájával hívlak.

 

Simogat kavicsnéma csönd:

ujjaim

játszanak így b?rödön, érzed

az önmegadó vágyak melegét?

 

Szell? h?síti arcod, ám

hirtelen

szoknyád alá szökik, felkacagsz.

Arcod ilyenkor elragadó!

 

A Nap verejték-aranyat

csurgat rá,

díjul, értékként! Nem tudhatja,

mindennél több vagy nekem!


 


Legutóbbi módosítás: 2012.08.30. @ 11:36 :: dudás sándor
Szerző dudás sándor 773 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.