Böröczki Mihály - Mityka : Fodrozó

Elindultam egymagamban,

egymagamig meg sem álltam,

utam görbül, visszagörbül,

tükröm, tükröm mondd meg bátran.

 

               Mindegyik csak az, mindegyik másik,

               őrizem kékben, vászon fehérben,

               várakozástól várakozásig.

 

Szelek fújnak, honnan fújnak,

jövök, megyek – jöttem, mentem,

amit nyertem, eljátszottam,

amit kaptam, elvesztettem.

 

               Őrizem kékben, habos fehérben

               – víz tükrén fodrok serege játszik –

               kifulladástól kifulladásig.

 

 

              

Legutóbbi módosítás: 2012.08.13. @ 08:05 :: Böröczki Mihály - Mityka

Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1003 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.