*
Az út nekem küldetés,
melyben néha csalok,
Időt lopok, pihenek,
ráncot hazudozok,
Nem szüzeknek, anyáknak,
istenfélő égben,
Magamból kívánom be,
talán én sem értem. (?)
Az út repedt rögein,
gyakran megterítnek,
Lélekkel ím, szavakkal,
természetes ízek,
Iszapos asztalon áll,
keréknyomban forrás,
Ételt szolgál fel a Nap,
felhő italt kínál.
Egyed ember, válj azzá,
úgyis ebből jöttél,
Ide kerülsz vissza ma,
miből megszülettél,
Hordalékom vízcsepp, könny,
szétfújja a szellő,
Abban kering emlékem,
erdélyi levegő.
Legutóbbi módosítás: 2012.06.07. @ 20:53 :: Thököly Vajk