vegyes

Ágrólszakadtan

Mire mégy ha agyvized felforr? Vagy ha nem értesz magyarul? Ha hiszékenynek t?nsz, bamba! Mi a fenének kellett ez eddig? Toleráns mesevilágom, hízok, agyatlanító homálymúltba járok.  

Vers

Közös papírra ketten

(Tisztelet: B.M. és K.D.) A vers mindig a nem-tudás, mi más világba vihet át; ahogy írod, követed, szabályait liheged – többre tart, mire céloztad, ismeretlen vadat ejt.   Ezért olyan, mint az élet, amikor elhinnéd: tudod – csodálhatod, mire mégy, [… Tovább]

Hírek

Caligula, az őrült császár

A népszerű magisztrátusi választási rendszert újra bevezette, miközben nagylelkű pénzbeli segélyeket osztogattak parancsára Róma szegényeinek és a katonáknak.     A tavaly októberben kiadott, legújabb Caligula életrajz új szempontok szerint vizsgálja a római császár uralkodásának négy esztendős horrorját. A könyv [… Tovább]

Kisregény

Devla 2. Az öreg tanító

Kilyéni Márta tanítónőnek meggyűlik a baja cigány diákjával. Idegességében szinte a terhessége is veszélybe kerül. Férje a rendőrkocsival viszi a szülészetre. De ki fogja helyettesíteni? *   2. Az öreg tanító   Zajzoni Levente, miközben megigazította nyakkendőjét, azon morfondírozott, vajon [… Tovább]

Kisregény

Vadvirágként nőttem fel VII.

Furkálás, magolás *   Bár a férfiak még folytatták a gyepvágást, az asszonyok már elkezdték a tégla berakását a melegágyba. Szorosan egymás mellé, pontosan kiegészítve a sort, ha kellett egy elfelezett gyeptéglával, és igyekezvén, hogy a sorok ne girbe-gurbák, hanem [… Tovább]

Vers

A tükörkép

Tükörképed, a fali ócska foncsor-foltos tükörben kíméletlen való. Retinádon keresztül, a puha agy védett zugába tolakodó. Ha nem akarod is látnod kell magad mögött magad, fogatlan szájadat, ahogy mosolyog, a tükör peremén kapaszkodó kéz görbült, egy másik világ földjét?l ragad. Téboly tenger [… Tovább]

Vers

Croissant helyett

  Paradicsom? Itt valaha sávok voltak, az autók olcsók, rozsdásak és gyorsak, körülötted szuszogó emberek, kezedbe temeti fáradt szüleit egy gyerek, közben biciklisek súrolják a hátad, nem ember, már csak kabát vagy az emberen, emlékezz erre, mikor lábszáraikra csavarodva magadra [… Tovább]

Novella

Találkozásom Vencellel

— Hallja kend! Maga most éngem vallat, vaj mi? *     Vencellel igazából Nagylaknál ismerkedtem meg, a határállomáson. Hosszú kocsisor állott a határ mindkét oldalán. Előttünk több száz jármű várakozott. Nem volt ez abban az időben ritka eset. Előfordult, [… Tovább]

Vers

Sorsaink

2012 május     Fényed szilánkokra törte árnyékom, hangod túlzengett minden szándékon, alakod rózsaként nyílik parlagon, gondolatok zsebében aszalódom.   Érveid hiába kérik tudásom, tények közt nem értem, de látom, szavaim értem hullott árvaságom, hatalmasak hevében inhalálok.   Sorsaink az [… Tovább]

Elbeszélés

A hétköznapi özvegy 1.

Én vagyok itthon velük, én csavargókat és lustákat nem nevelek, ha ez se tetszik, vidd őket magaddal, és neveld őket te! Én meg elemésztem magam!*    A negyvenes évek dereka, vége a háborúnak. A hadifoglyok — ki nyugati, ki keleti [… Tovább]

Vers

Tegnap

A kép Vladimir Kush     Tegnap                                    Hommage  á W.GY.                                    Tegnap sosem volt lendülettel h?ség ébredt a falu peremén, áprilisvégi napsütötte reggel szivárványosan ült a f? hegyén;   Tegnap sosem volt ihlet szállta meg: [… Tovább]

Egyéb

Édesem – elég

    Amire annyit gy?jtöttem: hetvenöt filléres Inota, egynegyvenes Balatonszelet, kett?hatvanas Tibi, Pityu, Lurkó, Ã?°rhajós, Sport, háromötvenes Kedvenc, és a kétforintos nápolyi, meg a többi – csömörig lakni veletek hogy igyekeztem; a konyakosmeggy szóba sem jöhet, a Korfu még hagyján, [… Tovább]

Vers

Bóbita

  Persze egyyszer elindulunk, széllel szállunk innen messze. Bóbitákba kapaszkodunk. El tud vinni. Ugye vinne?   Kell lennie ennél szebbnek,érintetlen, tiszta tájnak.Mi arra vár, hogy felfedezzük,nevezhessük új hazánknak. Ott majd persze lehorgonyzunk, köszönünk a bóbitáknak. Letelepszünk, csöndben élünk. Egész végig [… Tovább]

Vers

Mandalító három

tudod mint fekete bárányt ölemre húzom az éjszakát kertünk bolyhai közt éled mindent szeret? jóllakott lélek már fájdalomban ér? szépeszéb?l nekivetkezett szárnyalni ad esélyt annyi de annyi szólépcs?n fel-fel fogott képzelet valóságot boldogítva érkezne remeg      

Példázat

Tükrök

    Délelőtt felhoztam a tárolóból pár nyári ruhát. Próbálgattam őket. Az egyik szűk volt, a másik túl rövid. Az erős tavaszi nap beragyogott az ablakon, így a tükör könyörtelenül megmutatta újabb ráncaimat, a narancsbőrt, az öregségi foltokat – következésképpen [… Tovább]

Vers

Egyszerű vers

    Ha lehajolnál hozzám, anyám lennél, szeretőm, hazám. Lelkedből  lelkembe holdívű csend futna át.   Ha újra megérintenél, s szeretni szeretnél, életre kelne bennem sok elmosódott emlék.   Ha sírnál, felinnám könnyed. Örülnék örömödnek, hogy csak nekem vagy. S [… Tovább]

Vers

Add vissza álmomat

Elvitted álmomat anyám  Oly hideg dermedt lett tanyám  Széles út roskadtan pihen Tépett talpam sárba tört nyomát símítja kérges kezem Vérző maszk arcom helyén Műkönnyet öklend két szemem Cifra rongy, ékes kacat, s közöny Mit tettél, s tettem én Ki [… Tovább]

Vers

    Jó, ha van n?, és jó, ha bír, jó ha van dohány, van dohánypapír, ha pont nem akarnak nagyon, ha van helyem a helyijáraton,   ha nincs már gondom a gázra, ha nyugalom jön a vad parára, hogy [… Tovább]

Novella

Az átok

*     Anyai nagyszüleim és anyám is Miskolcról származnak. Pontosabban anyám még ott született, ott éltek a háború kitöréséig, később felköltöztek Budapestre. A kilencvenes évek táján történt, hogy valami hivatalos értesítést kaptam és le kellett utaznom Miskolcra. Még gyerekként [… Tovább]

Vers

Látó

a bambulás m?vészetét észrevétlenül ?z?k kik nem alszanak el madárdal- patakcsobogásra kifest?s könyv az életük és paletta a mozdulat rendszerben él? tánc kilengéses hintaágy vágyak már csupán mozivászon dobbanások zsigerig oldott vízben

Vers

Piacnap

  Piacnap reggel: fényes, f?szeres, a város csupa illat, csupa szag. És a tömeg  szeret?t, rést keres, s egyre szelídebb, s egyre csupaszabb.   Rövidital, pancsolt hosszúfröccsök, a szerelem ócska, plédes bazár. Van itt egy n?, egy szempár, szemöldök, akivel [… Tovább]

Vers

Patyolat, pátyolgat

  Anyám mosónő volt. A nagy műveket könnyeivel mosta. “Egy idősb hölgy három ujja” közt tartotta magát, őrületében. Vajon a gyorsaság adta sérüléseket az országút buszain milyen harmóniában merengve élte át, csöpp derekára karcsúsodó vélt való és száraz bőrű cigánygyerekek [… Tovább]

Vers

Felkiáltójel

  Felkiáltójel                                      Koosán Ildikó   Íráshalmazt zokszóval s?r?n teleírva kap fel könnyeden, vág földhöz újra ez a tomboló id?orkán, s úgy mossa el, mint játék-papírhajót a háborgó tenger.   Hová leszel ma-holnap kisember? Ráncos arcok izzadtságcseppje csordul; kordon [… Tovább]

Vers

Kultúr-talány

  Balzsamot rebbenő pillák, fáradt szem nyílik az égre. Ereszcsatornáin a kéznek forró, omlós, piros tinta-ér. Hajlik szemérmesen érted, halk ritmust zizeg a szél. Lombsuhogás-szoknyádra néz utca végén a kertkapu. Merre lófrál el ismét, rólad álmodó gondolat-töredék. Óhajtás. Kitér a [… Tovább]

Vers

I M A

* Adj időt Isten, adj teremtő erőt két karomba adj igaz, szép szeretőt, mutasd az utat, hol el nem tévedek, adj fényt, színt, hangot, adj nekem életet.  Űzd el az árnyat, boríts rám kék eget, hűs forrásból adj éltető cseppeket, [… Tovább]